Marine Le Pen elutasítja Macron felelősségvállalását a ruandai népirtásban

Franciaország akkor vívhatja ki magának az elismerést és a tiszteletet, ha fejlődik, ha utat mutat, vezet, és jövőképet ad.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke sajtótájékoztatót tart a L'Avenir Francais (Francia Jövõ) nevű, a kisebb jobboldali pártokat tömörítő új politikai mozgalomról Párizsban 2021. március 22-én Fotó: Ian Langsdon Forrás: MTI/EPA/Ian Langsdon

Marine Le Pen közleményben reagált Emmanuel Macron, francia köztársasági elnöknek a ruandai népirtás 27. évfordulóján Kigaliban tett kijelentéseire: beszédében Macron elismerte Franciaország felelősségét a ruandai népirtásban, utalva ezzel arra, hogy Franciaország 1994-ben késlekedve avatkozott be a mészárlásba az áldozatok életének megmentése és a túlélők segítésének érdekében – írja a Rassemblement National.

Közleményében Marine Le Pen kategorikusan visszautasítja azt a kollektív felelősséget, amelyet Emmanuel Macron 27 évvel a népirtással szemben passzivitást mutató és a mulasztás bűnét elkövető Francois Mitterrand elnöksége után akar egész Franciaország nyakába varrni, és a franciák kollektív bűnösségét kikiáltani egy jól hangzó évfordulós beszéd kedvéért. Le Pen figyelmeztet: csaknem harminc évvel a drámai események után a francia lakosság nem tehető felelőssé Macron egyik elődjének, a baloldali Francois Mitterrand-nak a bűnös mulasztásáért.

Különösen annak fényében sem tehető ez – emlékeztet Le Pen –, hogy Franciaország akkor is és azóta is menedéket ad népirtások közvetlen és közvetett áldozatainak is, beleértve a ruandai népirtás menekültjeit.

Elismerheti-e ma Franciaország az akkori politikai vezetésének a vakságát és késlekedését? Igen, elismerheti. Visszautasíthatja-e – joggal – a nemzet felelősségét a ruandai népirtásban? Igen, visszautasíthatja – írja Le Pen.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés párt elnöke sajtótájékoztatót tart a L'Avenir Francais nevű, a kisebb jobboldali pártokat tömörítő új politikai mozgalomról Párizsban 2021. március 22-én
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

A Francia Köztársaság elnökének nemzeti szintre kiterjesztett általános felelősségvállalása sértés minden franciára, hivatásos katonákra, állampolgárokra és civil szervezetekre nézve is, aki a ruandai népirtás első percétől minden tőlük telhetőt megtettek volna, hogy életek mentsenek és az áldozatokat segítsék, s amelyre kizárólag a köztárság akkori vezetőjének mulasztása miatt nem volt időben lehetőségük, csak amikor már késő volt.

Elismerhető-e a francia nép bűnössége úgy, ahogy Emmanuel Macron tette Kigaliban? Nem. Mert azok az emberek, akik mulasztásukért bocsánatot kérhetnének, akiknek ezt meg kellett volna tenniük, már nincsenek az élők sorában. De ez nem jelentheti azt, hogy 2021 Franciaországa vagy politikai szereplői bocsánatkéréssel tartoznának elődjeik mulasztásáért. Aki nem így gondolja, az azoknak a vezetőknek a táborát erősíti, akik a valós bűnösök gyermekeit, unokáit és családját kiáltják ki felelősnek olyan bűnökért, amelyeket nem követtek el.

Franciaország akkor vívhatja ki magának az elismerést és a tiszteletet, ha fejlődik, ha utat mutat, vezet és jövőképet ad.

Nem pedig akkor, ha alázatos, és ha önmagát ostorozza olyan bűnökért, amelyeket mások követtek el. Franciaországot a példamutatása, az ereje, valamint a hite önmagában és saját népében teszi alkalmassá arra, hogy a kihívásokkal és bizonytalansággal teli világban megoldásokat nyújtson. Franciaországnak ezekben a pillanatokban kell a hangját hallatni. Nem pedig az örökös bűnbánatban, amely senkinek nem ad valós elégtételt, még azoknak sem, akik a bűnbánatot követelik tőle, hogy alázatra kényszerítsék.

Az eredeti cikk ITT olvasható.