Állampolgárság az elüldözött német zsidók leszármazottainak

Hetven évig harcoltak érte, most megkapták.

1944, Birkenau. Többségükre azonnali halál várt a gázkamrában Fotó: Fortepan: Lili Jacob

Szombat délelőtt a német szövetségi parlament (Bundestag) megszavazta azt a még márciusban beterjesztett törvénymódosítást, amely elhárítva az eddig fennálló akadályokat, kérésre állampolgárságot biztosít az ettől a náci uralom alatt, azaz 1933. január 30. és 1945. május 8. között megfosztott zsidók és cigányok, valamint a „rendszerellenes elemek” leszármazottai számára.

E jog megszerzését több mint hetven éven át több olyan körülmény is gátolta, mint például állampolgárság szerzése az új hazában vagy a gyermekek házasságon kívüli születése.

A friss jogszabály főként a Nagy-Britanniába emigrált németországi zsidókat érinti, akiket szüleik gyermekkorukban nagy számban az úgynevezett gyermektranszportokkal a Brit-szigetekre küldtek Németországból az üldözések elkerülése érdekében.

2018-ban lobbicsoport alakult a korlátok lebontására, s tevékenységük a brexit árnyékában meg is erősödött. A szervezetet alapító Felix Couchman ügyvéd szerint akadnak olyanok, akik csak útlevelet akarnak szerezni, de az érintettek nagy része számára az ügy fontossága nem egy darab papírban, útlevélben rejlik, hanem annak felismerésében, hogy valami rossz dolog történt velük, családjukkal és utódaikkal, s mindezt most végre elismerték és kijavították. A szervezet gyorsan túlnőtt az Egyesült Királyság határain, s a világ számos pontjáról elkezdtek jelentkezni a kitelepült zsidók leszármazottai is. Ám többeket elkeserített, hogy gyerekkorukban kitelepült szüleik nem voltak összeházasodva, vagy hogy Németország nem ismeri el a születés jogán szerzett állampolgárságot, s így azt nem is kérelmezhették. Az elmúlt években a leszármazottak szervezése meghozta első gyümölcsét: miután megmozgattak számos német diplomatát és politikust, 2019-ben

a német belügyminisztérium kiadott két rendeletet, amelyek eltávolítottak egy sor, az állampolgárság igénylését akadályozó követelményt.

Ezek azonban még csak az egyéni folyamodványokat vették figyelembe, amelyeket esetenként a legfelsőbb bíróság is támogatott. Az aktivisták azonban attól tartottak, hogy a rendeleteket bármikor vissza lehet vonni, ezért az ügyben törvényre van szükség.

– Ez nemcsak arról szól, hogy a helyükre tettük a dolgokat, hanem arról is, hogy bocsánatot kérünk ezért a szégyenért – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter még májusban a törvénymódosítási tervvel kapcsolatban.

– Nagy szerencse hazánk számára, hogy bizonyos emberek németté akarnak válni, annak ellenére, hogy mindent elvettünk az elődeiktől – tette hozzá.