időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Nemzeti identitásuk egy darabját kapták most vissza a felvidékiek

Harangozó Éva (Borsi)
2021.06.21. 08:00
Nemzeti identitásuk egy darabját kapták most vissza a felvidékiek

Korabeli népviseletbe öltözött férfiak és nők beszélgetnek a borsi Rákóczi-kastély kapujában. A felújított reneszánsz épület megnyitóján a nagy melegben is mintegy ötszáz ember gyűlt össze, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita a felújított Rákóczi-kastély megnyitóján.
Fotó: Kurucz Árpád

A megújult kastély visszakapta régi pompáját. Korábban az épület nagyon elhanyagolt állapotban volt. 1862-ben, a Pesti Napló így ír a kastélyról:

a borsi kastély, melyben Rákóczi született, a kegyelet hiányának nyomait viseli magán; nagy részben gazdasági czélokra lévén fordítva, még azon szobát sem jelöli egy egyszerű kőlap, ahol született.

A kastély állapota a következő évtizedekben tovább romlott, és volt olyan időszak is, amikor gazdasági raktárnak használták. Az épületet egy időben a lebontás is fenyegette. Több évtizeddel később, 2013-ban azonban Áder János magyar és Ivan Gašparovič akkori szlovák köztársasági elnök megállapodott, hogy a két ország együttműködik a kastély renoválásában. A magyar kormány mintegy hárommilliárd forintot biztosított a felújításra, amely mostanra el is készült. Az épület felújításának tervét Wittinger Zoltán, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezető tervezője és Pásztor Péter kassai építész készítette el.

A borsi Rákóczi-kastély
Forrás: Teleki László Alapítvány

Az 1563 és 1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást is nyitottak. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezte a tárlatot, amelyben helyet kapott többek között virtuálisvalóság-játék és szabadulószoba is. Ezeknek köszönhetően személyesen is megtapasztalhatjuk tehát, hogy milyenek lehetettek Rákóczi Ferenc megszületésének körülményei vagy, hogy miként segíthetett ott egy apród, de részt vehetünk Zrínyi Ilona költözésében és várostromban is, és átélhetjük a 17. századi Magyarország hangulatát egy főúri család szemszögéből. A kiállítás többi része a későbbi fejedelem mint a szabadságharc vezetője életének körülményeire és a későbbi bujdosás éveire fókuszál. A szabadulószobában például Rákóczinak a bécsújhelyi börtönből való szökését élhetjük át személyesen. A szervezők ugyanis fontosnak tartják, hogy a kiállítás átfogó ismereteket adjon a korról, és ne csak megszólítson, hanem szórakoztasson is, így átélhetővé téve az akkori időszakot. A célközönség tehát elsősorban a tizenéves korosztály.

A kiállítás bemutatja a fejedelem életének állomásait
Fotó: Kurucz Árpád

– Amikor meghallottam, hogy van lehetőség eljönni a kastély megnyitására, rögtön tudtam, hogy ott akarok lenni – meséli lelkesen egy fiatal lány a kastély árkádjai alatt nézelődve. Nem borsi születésű, a szomszédos Bodrogszerdahelyről érkezett. Szerinte azonban a fiataloknak nagyon sokat kellene, hogy jelentsen ez a kulturális örökség, hiszen, mint mondta,

itt élünk, ez a mi életterünk.

– Én fontosnak tartom, és remélem, mások is. Mivel Kassára jártam főiskolára, sok szlovák barátom is van. Gondolkodtam rajta, hogy elhívom majd ide őket is – magyarázta lapunknak a látogató.

Borsi egyébként 1200 lakost számlál, a felerészben magyarok lakta település a Felső-Bodrogköz központja. Történelmét tekintve a település a trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került, majd az első, 1938-as bécsi döntést követően visszatért Magyarországhoz, de a második világháború után újra Csehszlovákiához csatolták. 1993 óta Szlovákia része.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.