A náci Németország eszméire emlékeztet az az ukrán törvénytervezet, amely tősgyökeres és nem tősgyökeres népekre osztja Ukrajna lakosságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízióban szerda este bemutatott interjúban.
– Az emberek őslakosokra, első- és másodosztályú és egyéb kategóriákba való besorolása egészen pontosan a náci Németország elméletére és gyakorlatára emlékeztet
– mondta az orosz elnök az Ukrajna tősgyökeres népeiről szóló törvényjavaslatot kommentálva, amely az oroszokat nem sorolja ebbe a kategóriába. Putyin hangsúlyozta, hogy „negatívan” viszonyul a kezdeményezéshez.
Mint arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a javaslat szerint kizárólag az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak.
Ezek alapján Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált, miszerint az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön.
Az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezet szövegéből világossá válik, hogy a jogszabályt leginkább egyetlen kisebbségre „szabták”: Kijevben nem is rejtik véka alá, hogy elsősorban a krími tatároknak kívánnak kedvezni – írta a Kárpátalja hetilap.
– Kiemelt szerepüknek politikai okai vannak, a Krím és a krími tatárok kérdése szimbolikus jelentőségűvé vált Ukrajna számára a 2014-es orosz bevonulás óta
– magyarázta korábban a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A szakértő kifejtette, hogy a törvény valójában három türk nyelvű népnek is őshonos státust adna: a krími tatárokon kívül a néhány ezres krími karaita és krimcsák közösségnek is, amelyek a főképp muszlim vallású krími tatárokkal szemben a judaizmus különféle változatait követik.
