Hazánknak kell összefognia a kereszténydemokrata mozgalmakat

– Nagy kihívás előtt áll a Fidesz, illetve a magukat jobboldaliként meghatározó európai pártok, fel kell tennünk ugyanis a kérdést, hogy miképpen lehet egy olyan, az Európai Néppárttól jobbra álló pártszövetséget létrehozni, amely szélsőségektől mentes – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzetpolitikai párbeszédnek teret adó, Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen. A tárcavezető hozzáfűzte: ebben a kérdésben rendkívül fontos, hogy azt is nekünk kell meghatározni, hogy mi az, ami szélsőséges, nem pedig a Magyarországot és Lengyelországot is előszeretettel diktatúrázó politikai ellenfeleinknek.

Gulyás Gergely szerint a kereszténydemokratáknak meg kell szervezniük magukat Európában Fotó: Tóth Loretta Forrás: Magyar Nemzet

– fogalmazott a politikus.

Kihívás előtt áll az európai jobboldal

Mint mondta, valóban nagy kihívás az, ami most a Fidesz, illetve a magukat jobboldaliként meghatározó európai pártok előtt áll, fel kell tennünk ugyanis a kérdést, hogy miképpen lehet egy olyan, az Európai Néppárttól jobbra álló pártszövetséget létrehozni, amely szélsőségektől mentes. Hozzáfűzte: ebben a kérdésben az is rendkívül fontos, hogy azt nekünk kell meghatározni, hogy mi az, ami szélsőséges, nem pedig a politikai ellenfeleinknek. Megjegyezte: napjainkban már magas rangú német politikusok is annak mentén határozzák meg a liberális és az illiberális demokrácia közti különbséget, hogy a homoszexuálisok házasodhatnak-e az adott országban. – Itt fontos megjegyezni, hogy ilyen értelemben Angela Merkel kancellárságának első évtizede illiberális volt – fűzte hozzá.

Dominik Tarczyński, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti képviselője, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa felszólalásában hangsúlyozta: semmi szükség arra, hogy a 19. századig visszanyúlva keressük a választ arra a kérdésre, mit jelent ma a kereszténydemokrácia Európában. – Nem a könyvekben kell keresni a választ, hanem a való életben, gondolok itt arra, ahogy tegnap este magyar népzenére mulatott a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem közönsége – fogalmazott a politikus, utalva arra, hogy a kommunizmus idején mindenhol betiltották a táncházakat. – Tudják miért? Mert a kommunizmus gyűlölte az identitást és mindent, ami az embert európaivá tette – fűzte hozzá.

„Mi vagyunk a csendes többség”

A Kereszténydemokrácia reneszánsza Európában címmel megrendezett panelbeszélgetés moderátora, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője, Ján Marosz szlovák miniszterelnöki tanácsadó és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője
Fotó: Tóth Loretta/Magyar Nemzet

Beszélt arról is, hogy ha az európai jobboldal a kereszténydemokrácia reneszánszáról akar beszélni, akkor elsősorban az identitásunkat és a gyökereinket kell definiálni.

– A kommunisták és a baloldal utálja a családot, illetve mindazt, ami a hagyományos értékeket testesíti meg. Éppen ezért van szükség arra, hogy családként együttműködjünk, méghozzá európai színtéren is

– szögezte le a lengyel politikus. Hangsúlyozta: kulturális háború zajlik jelenleg a világban. – Ez egy spirituális harc, hiszen a hitünket és a kereszténységünket is megkérdőjelezik. Minden embernek természetes szükséglete az isten felé való fordulás. Nagyon fontos azonban annak felismerése, hogy mi vagyunk többségben, még ha ez a többség csendes is – fogalmazott Tarczyński. Hozzáfűzte:

az eltörlés kultúrája következtében Amerikában és Nyugat-Európában szobrokat döntögetnek, ez azonban csak egy hangos kisebbség hangja, rajtunk múlik tehát, hogy az eddig csendes többség végre hallassa a hangját, Európa jövője ugyanis rajtunk múlik.

Kereszténydemokrata mozgalomra van szükség

Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke a romániai helyzetről szólva kifejtette: az elmúlt 30 év Romániáját elnézve Bukarest számára mindig is a külső patrónusok keresése volt a legfontosabb, s ezt mindig a legerősebben találták meg. – Az európai politikán belül is egy, a német elvárásoknak való megfelelést láthatunk, ami elsősorban a külpolitikában meghatározó államelnök, a német származású Klaus Johannis szempontjait követi – fogalmazott az RMDSZ alelnöke. Hangsúlyozta, mivel Románia európai szinten az „igazodás politikáját” folytatja, nem várható el, hogy a román pártok élharcosai lesznek egy kereszténydemokrata reneszánsznak, annak ellenére sem, hogy a társadalomban igen magas a konszenzus a kereszténydemokrácia értékeinek fontosságát illetően.

– Románia akkor lesz a kereszténydemokrácia élharcosa, ha majd a kereszténydemokrácia győz Európában

– fűzte hozzá a politikus.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője kifejtette: mára eljutottunk oda, hogy az Európai Néppárt olyan krízisbe került, hogy mind a mai napig azon vitatkozik, hogy mi az identitása. – A mi feladatunk, hogy elfogadtassuk a baloldallal azt, hogy a társadalom kereszténydemokrata értelmezése is lehet demokratikus. Jelenleg ugyanis kizárólag a baloldali és liberális értékrend elfogadott – fogalmazott a politikus. Beszélt arról is: a progresszív baloldal agresszív nyomulása a jövőben is tovább fog tartani, éppen ezért fontosak azok az akciók, amelyek identitáspártiak.

– A kereszténydemokrata mozgalomnak meg kell szerveznie magát Európában. A liberális és a baloldalivá vált, magát formálisan kereszténydemokratának valló pólus között létre kell hozni egy olyan identitáspárti jövőt, amely képes megóvni Európát a mindenhová beférkőző progresszív baloldali fordulattól

– fogalmazott Szilágyi Zsolt.