A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
A tervezet értelmében – amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert – a csoport vezetői felszólítják mindazokat az országokat és joghatóságokat, amelyek együttműködnek az OECD 15 pontból álló, adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, röviden BEPS) elleni akciótervének végrehajtásában, hogy mielőbb dolgozzák ki a modell szabályait és a többoldalú eszközöket, ahogyan az a részletes végrehajtási tervben szerepel, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen. A javaslatot hivatalosan vasárnap fogadják el.
Az OECD 2019-ben kezdte kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét.
Az idén október első felében Párizsban elfogadott megállapodás lényege, hogy a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra.
Draghi: Szorosabb együttműködés kell
A G20-országcsoport római csúcstalálkozóján Mario Draghi olasz miniszterelnök szorosabb nemzetközi együttműködést kért a politikai vezetőktől a koronavírus-világjárvány és a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális gazdaság helyreállítása jegyében. „Olyan új gazdasági modellt hozunk létre közösen, amelyből a világ profitál” – jelentette ki az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke, megnyitva a kétnapos csúcsot.
A világjárvány elválasztott minket, ahogy tette azt minden egyes állampolgárunkkal. És még korábban is protekcionizmussal, unilateralizmussal és nacionalizmussal szembesültünk. De minél inkább szembesülünk a kihívásainkkal, annál inkább egyértelmű, hogy a multilateralizmus a legjobb megoldás jelenlegi problémáinkra
– fogalmazott Draghi.
Felhívta a figyelmet arra, hogy
a koronavírus nem tűnt el, az oltási kampányok pedig nem hasonló ütemben zajlanak a különböző országokban, amit elfogadhatatlannak nevezett, és ami szerinte fenyegetést jelent a globális gazdaság helyreállítására nézve is.
Az olasz kormányfő felszólította az országok vezetőit: tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzései, amelyek értelmében 2021 végéig a globális lakosság 40, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltják.
A vakcinák kölcsönös elismerését szorgalmazza Peking és Moszkva
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel szombaton Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik videokapcsolaton keresztül szólaltak fel a G20-országcsoport római csúcstalálkozóján.
A kínai elnök szerint azoknak a védőoltásoknak az esetében, amelyeknek vészhelyzeti alkalmazását a WHO jóváhagyta, egyenlő bánásmódra lenne szükség annak érdekében, hogy még inkább hozzáférhetőbbé válhassanak a fejlődő országok számára.
A WHO eddig két kínai védőoltás, a Sinovac és a Sinopharm vészhelyzeti alkalmazását hagyta jóvá. Hszi közölte, hogy országa több mint 1,6 milliárd adag védőoltást bocsátott a világ rendelkezésére, és 16 országgal működik együtt a közös vakcinagyártásban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a védettségi igazolások gyors, kölcsönös elismerését szorgalmazta. Felszólította a WHO-t, hogy gyorsítsa fel az újabb készítmények tesztelését. A WHO nemrég kezdte el ismét vizsgálni a Szputnyik V lehetséges vészhelyzeti alkalmazását,
az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban továbbra sem engedélyezte a védőoltást, amelyet hónapok óta vizsgál.
Kína példamutatást kér
Hszi Csin-ping arra kérte a G20-tagállamokat, hogy mutassanak példát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a fejlődő országokat pedig lássák el technológiával és finanszírozással ezen a területen. Az elnök hangsúlyozta a „közös, de különböző mértékű felelősség” elvét a klímaváltozás ügyében, egyúttal közölte: a kínai gazdaság már a zöld átmenet útján van. A kínai államfő megismételte a 2020-as G20-csúcson tett kijelentését, amelynek értelmében
Kína még 2030 előtt megpróbálja elkezdeni szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, mindezt annak érdekében, hogy még 2060 előtt megszüntesse a kibocsátást.
Vlagyimir Putyin felelősségteljes fellépésre szólított fel az energiapiacon a magas gázárak tekintetében. Ezenkívül intézkedéseket is szorgalmazott világszerte, elkerülendő a magas inflációt.
Borítókép: Csoportkép a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport kétnapos csúcstalálkozójának résztvevőiről Rómában az esemény első napján, 2021. október 30-án. Fotó: MTI/EPA/Pool/Ludovic Marin
