Merkel: Orbán az egyik legmagabiztosabb országvezető

Véget ért az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. A kétnapos EU-csúcson elbúcsúztatták Angela Merkelt: a német kancellár a zárósajtótájékoztatóján a jogállamiságról kapta a legtöbb kérdést. Az energiaválságot illetően az országvezetők megbízták az illetékes minisztereket azzal, hogy már jövő héten üljenek neki a polgárok tehermentesítését szolgáló intézkedések kidolgozásának.

Judi Tamara (MWH Brüsszel)
2021. 10. 22. 18:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Péntek délután véget ért az uniós állam- és kormányfők kétnapos találkozója Brüsszelben. A vezetők kihívások egész sorát, az energiaválságot, a migrációt, az unió külkapcsolatait és a jogállamiság kérdését is áttekintették. Írtunk róla, nagy valószínűséggel ez volt Angela Merkel utolsó EU-s csúcstalálkozója, így a leköszönő kancellár péntek délutáni sajtóértekezletét a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte. Merkel többek között beszélt arról, hogy az energiaválság kapcsán a vezetők megállapították, hogy az Európai Bizottság pár hete bemutatott intézkedéscsomagja megfelelő kiindulópont a polgárok tehermentesítésére. – Nagyon sokféle kiváltó oka van a jelenlegi helyzetnek – húzta alá, részben a globális kereslet növekedését, a Covid okozta válságból való kilábalást említve. A német sajtótól a legtöbb kérdés a lengyel helyzettel és a jogállamiságról érkezett, itt elmondta, Mateusz Morawieckivel való kétoldalú tárgyalásán aggályait fejezte ki a lengyel helyzettel kapcsolatban. Jelezte ugyanakkor, hogy szerinte 

tévedés, hogy pusztán jogi természetű problémáról lenne szó, a politikai feladatok rendezésére pedig őszinte és egyenes, kölcsönös tiszteleten alapuló, politikai jellegű párbeszédre van szükség.

Felvetették Merkelnek, hogy Közép-Európa – kiváltképp Magyarország – részéről érzi-e az általa emlegetett kölcsönös tiszteletet. Válaszában a kancellár Orbán Viktort az egyik legmagabiztosabb európai vezetőnek nevezte. Elmondta, az EU-hoz később csatlakozott tagállamoknak talán az az érzésük, hogy a belépésükkor már létező dolgokat nem kérdőjelezhetnek meg. Szerinte a szerződésekben lefektetett vállalások ugyanakkor jó előre ismertek volt. – A párbeszéd lehetőségét mindenesetre meg kell hagyni – fogalmazott, a lengyel üggyel kapcsolatban is hangoztatva, hogy ő maga érti a lengyel identitás, a történelmi tapasztalatok szerepét a mostani vitában. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta, az igazságszolgáltatás függetlensége a jogállamiság egyik sarokköve. Kérdésre megerősítette, hogy a jogállamisági eljárások részeként hamarosan egyes tagállamoknak küldendő levelek információs jellegűek. 

Az Európai Bizottság a konkrét lépésekkel tehát megvárja a magyar és a lengyel kereset eredményét, az EU Bíróságának ítéletét a jogállamisági rendeletről. 

Pillanatkép a találkozóról Fotó: EU Tanács/Dario Pignatelli 

Migráció: a külső határokat védeni kell

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a migráció tekintetében a vezetők közötti összhang ma sokkal szembetűnőbb, mint pár éve volt. A volt belga miniszterelnök pénteken Brüsszelben hangoztatta, hogy ma elsődleges fontosságú az EU külső határainak védelme. Szerinte amennyiben ez a dimenzió működik, megteremtődik a lehetősége annak, hogy a migrációs vita más területein is előrelépés történjen. Ursula von der Leyen elmondása szerint a csúcstalálkozón újfent azt kérte az országoktól, hogy karolják fel a bizottság migrációs paktumát. A csúcs zárónyilatkozatában a bevándorlással összefüggésben az EU-s állam- és kormányfők leszögezték, hogy a külső határok hatékony védelme kulcsfontosságú. Egyúttal elítélték a harmadik országok olyan hibrid támadásait, ami a migránsok mozgatásával történik. A vezetők szerint szintén megakadályozandó, hogy másodlagos migrációs hullámok alakuljanak ki Európán belül. 

Energia: már a jövő héten összeülnek a miniszterek

A magas energiaárakkal kapcsolatban az uniós nyilatkozat az Európai Bizottság október közepén bemutatott, a rendkívüli helyzet kezelését célzó intézkedéscsomagját tekinti kiindulópontnak. A tagállamoknak és a bizottságnak rövid távon ez alapján kell segíteniük a sérülékeny társadalmi csoportokat és vállalatokat, állapítják meg a vezetők, akik az energiaügyi minisztereket bízták meg a kérdés mielőbbi tárgyalásával. A tárcavezetők már jövő héten összeülnek Luxemburgban. Az Európai Bizottság pedig a közeljövőben megvizsgálja, hogyan működnek az unió gáz- és villamosenergia-piacai, illetve górcső alá veszi az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével kapcsolatos spekulatív tevékenységeket. Utóbbi elem kifejezetten Csehország kérésére került bele a záródokumentumba. 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.