A törvényt napközben jóváhagyta a svájci parlament felsőháza, majd este nagy többséggel az alsóház is.
Svájc azért nem írta alá a kétoldalú kapcsolatokat megerősítő 2018-as szerződéstervezetet, mert kulcsfontosságú kérdésekben nem tudott megállapodni az unióval. Közölte ugyanakkor, hogy reméli, a továbbiakban is szoros marad a kapcsolat, hiszen már több mint száz kétoldalú megállapodást kötöttek. A svájci parlament most is hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is az EU megbízható partnere akar lenni.
Ignazio Cassis külügyminiszter azt mondta: a pénzadománnyal nem egyes tagországok költségvetésének bevételi oldalához akarnak hozzájárulni, hanem bizonyos programokat akarnak belőle finanszírozni, elsősorban olyanokat, amelyek az EU-hoz 2004-től kezdődően csatlakozó 13 ország javát szolgálják.
A felek egyebek között azért nem tudtak megállapodni, mert Svájc szerint az EU-szabályok diszkriminálják a zürichi tőzsdét, valamint nem sikerült lefektetni az egységes uniós piacon való svájci jelenlét jogi kereteit és az esetleges nézeteltérések rendezésének módját. Pedig Svájcnak az Európai Unió a legfontosabb gazdasági partnere. Ezenkívül a megállapodás értelmében a svájci állampolgárok ugyanolyan feltétellel jelenhettek volna meg az uniós munkaerőpiacon, mint az EU-állampolgárok, viszont Bern elzárkózott attól, hogy az uniós lakosok is szabadon hozzáférjenek az ottanihoz.
(Borítókép: Lehajtják legelőjükről a völgybe a marhákat a svájci Alpokban. Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)
