A kutatók az elmúlt évek szimbolikus konfliktusainak tulajdonították, hogy 66-ról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóhoz. A román és a magyar zászlóhoz kapcsolódó attitűdök alig változtak.
A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumait illetően következett be. A felmérés a megkérdezettek konszenzusát mutatta abban a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok a következők:
az illető önmagát magyarnak tartsa (98 százalék), ismerje a magyar nyelvet (96 százalék), és magyar származású legyen.
A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy többségbe kerültek azok, akik a magyar állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) mondta azt, hogy nagyon büszke, 40 százalékuk pedig, hogy büszke a magyarságára. Azok aránya, akik identitásukra nem büszkék, elenyésző (4 százalék) volt.
Borítókép: Érkeznek a környező településekről a résztvevők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre az erdélyi Kézdivásárhelyen 2016. március 15-én. (Fotó: MTI/Kátai Edit)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!