Egy közvélemény-kutatás szerdán ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyaroknak csupán tíz százaléka tekinti hazájának és öt százaléka szülőföldjének Romániát; a megkérdezettek elsősorban Erdélyt vagy annak valamely kisebb tájegységét nevezték meg hazájukként, szülőföldjükként. Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készült felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutató képviselője, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertette szerdán. A kolozsvári sajtótájékoztató közleménye szerint a kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt. Az eredményeket az MTA Kisebbségkutató Intézete 2007-es és 2010-es, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013-as, a Kvantum Research 2016-os, valamint a Bálványos Intézet 2019-es, hasonló tematikájú vizsgálatainak az eredményeivel is összevetették, és a vélekedések alakulására vonatkozóan is következtetéseket vontak le.
A közvélemény-kutatásban megkérdezettek túlnyomó többsége (89 százalék) úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek, és továbbra is elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek. Ez az arány magasabb a 2013-as, valamint a 2019-es, de alacsonyabb a 2010-es és a 2016-os adatoknál. A személyes formában megfogalmazott kérdés tekintetében sem történt változás, továbbra is többen vannak azok, akik nem tartják magukat a román nemzet tagjának.
A romániai magyarok elsősorban Erdélyt tekintik hazájuknak (47 százalék) és szülőföldjüknek (43 százalék). Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző.
Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekintette hazájának és 5 százaléka szülőföldjének.
A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedben egyre csökkent azok aránya, akik Romániát tekintik hazájuknak, szülőföldjüknek, és egyértelműen nőtt azoké, akik az Erdélynél kisebb régiókat jelölték meg hazájuknak, szülőföldjüknek.
A kutatók az elmúlt évek szimbolikus konfliktusainak tulajdonították, hogy 66-ról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóhoz. A román és a magyar zászlóhoz kapcsolódó attitűdök alig változtak.
A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumait illetően következett be. A felmérés a megkérdezettek konszenzusát mutatta abban a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok a következők:
az illető önmagát magyarnak tartsa (98 százalék), ismerje a magyar nyelvet (96 százalék), és magyar származású legyen.
A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy többségbe kerültek azok, akik a magyar állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) mondta azt, hogy nagyon büszke, 40 százalékuk pedig, hogy büszke a magyarságára. Azok aránya, akik identitásukra nem büszkék, elenyésző (4 százalék) volt.
Borítókép: Érkeznek a környező településekről a résztvevők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre az erdélyi Kézdivásárhelyen 2016. március 15-én. (Fotó: MTI/Kátai Edit)
