A szakértő példaként négy olyan, az elmúlt két évben történt esetre hivatkozott, melyek során terrortámadásokat és gyilkosságokat követtek el olyan iszlamista szélsőséges elemek, akiket annak köszönhetően engedtek szabadon, hogy képesek voltak manipulálni a hatóságokat, és elhitették velük, hogy felhagytak a dzsiháddal.
Ian Acheson professzor úgy véli, hogy sok olyan erőszakos szélsőséges, megrögzött dzsihadista van a börtönökben, akik gyakran úgy tekintenek a fogságukra, mint egyfajta dzsihádra, az ügyük iránti elkötelezettségük próbájára.
A szakértő elmondása alapján ezek az emberek börtönbüntetésük ideje alatt azt keresik, hogyan tudják meggyőzni a velük érintkező börtöntiszteket, szociális munkásokat, pszichológusokat és felügyelőket arról, hogy megértették a hibájukat, és a szabadulás felgyorsítása érdekében továbbléptek.
Ian Ancheson elmondása alapján bizonyos esetekben az iszlamista dzsihadisták úgy döntöttek, hogy pszichológiai tanulmányokat folytatnak, ami felületesen szemlélve akár pozitív előrelépésnek is tekinthető, de a tanultakat arra használják, hogy minél jobban manipulálják a börtönben dolgozó terapeuták munkáját.
A szakértő a megtévesztés legveszélyesebb formájának nevezte az álcázott megfelelés technikáját, amely lehetővé teszi a terroristáknak, hogy előnyre tegyenek szert azokkal szemben, akik felügyelnek rájuk, ily módon el tudják kerülni az ellenőrzéseket és el tudják titkolni valódi szándékaikat, továbbá olyan előnyökre tehetnek szert a börtönben, amelyek károsak lehetnek a lakosság védelmére nézve, mivel a terroristáknak lehetőségük nyílik arra, hogy kijátsszák a deradikalizáló programokat.
Acheson professzor példaként említette Fejzulai Kujtim esetét, aki 2020-ban négy embert ölt meg, később azonban az osztrák kormány elismerte, hogy Fejzulai becsapta a deradikalizációját vizsgáló szakértőket, melynek köszönhetően a vártnál korábban szabadlábra helyezték.
Egy másik példa a London Bridge terroristájaként ismert Usman Khan esete, aki az általa elkövetett támadás napján egy konferencián vett részt, majd szándékosan azokat vette célba, akik segítették a visszailleszkedésben.
A professzor által említett harmadik példa egy olyan szélsőséges iszlamista esete, aki 2020-ban kis híján megölt egy börtöntisztet a Whitemoor High Security börtönben, mindössze két nappal azt követően, hogy odaadták neki a deradikalizáló tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítványt.
A negyedik példa egy franciaországi eset: Bilal Taghi, aki 2016-ban két francia börtöntiszt meggyilkolásának kísérlete miatt 28 évet kapott, azzal hencegett a bíróságon, hogy megközelíthető és beszédes mintafogolynak tüntette fel magát, így sikerült elérnie, hogy csökkentsék a célpontjait őrző személyek számát csökkentsék. A Le Monde című lap 2016-ban megjelent cikkében arról ír, hogy egy szakszervezeti képviselő szerint Bilal Taghival a támadás napjáig semmiféle gond nem volt a börtön radikalizálódásmegelőzési osztályán, ahol három hónapig raboskodott.
A szakértő úgy véli, a minisztereknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk erre a munkára, mivel egyre nagyobb számban fordul elő, hogy elítélt terroristák simán átjutnak a kiszűrésükre használt biztonsági hálón – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Megoldásként Acheson professzor teljes változtatást javasol, szerinte ugyanis alapvetően meg kell változtatni azokat az embereket, aki a terrorizmus kockázatának mérését végzik, csakúgy, mint az általuk használt rendszereket, amelyeket a fogva tartás és a szabadulás során alkalmaznak.
Ian Acheson szerint sokkal nagyobb eséllyel fedezi fel a manipulációt egy olyan egységes, több szakterületet is jól ismerő csapat, amely részletesen megismeri a terrorista elkövetőt és életútját a bírósági ítélettől egészen a társadalomba való visszailleszkedésig, mint a jelenlegi rendszer, amelynek szinte minden tekintetben súlyos hiányosságai vannak. Szintén hatékonyak lehetnek az egyénre szabott kezelési programok, amelyeket több kulcsszereplő bevonásával végeznének el, fontos továbbá a közösségek szerepe, amelyek sokat segíthetnek a börtönből szabadult bűnelkövetők megfigyelésében.
A szakértő szerint sokkal többet lehetne és kell is tenni, mivel hatalmas a tét, ugyanis a terroristák mindeközben figyelnek és a látottaknak megfelelően reagálnak.
Borítókép: Lengyel határ (MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)
