A V4-ek elkötelezett európaiak, de nem akarnak szuperállamot

A Századvég Alapítvány kutatása szerint Közép-Európa jobban ragaszkodik a keresztény értékekhez.

Csíkszereda, 2021. december 25. Gyerekek énekelnek a karácsonyi pásztorjátékon, amelyet a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban adtak elõ 2021. december 24-én. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

Európában továbbra is kisebbségben vannak (húsz százalék) azok, akik európai identitásukat nemzeti identitásuk fölé helyezik. A megkérdezettek 75 százaléka inkább a saját országához tartozónak vallja magát – derül ki a Századvég Alapítvány által elkészített, harminc országra kiterjedő Európa Projekt nevű kutatásból. Az összes vizsgált országcsoport közül arányaiban a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – állampolgárai tekintenek magukra leginkább elsősorban európaiként (24 százalék), miközben alacsonyabbnak mondható azok aránya, akik nemzeti identitásukat helyezik előtérbe (71 százalék).

Mindez jól mutatja, hogy megalapozatlanok és sértők a visegrádiak európai elkötelezettségét kétségbe vonó kijelentések, amelyek megpróbálják őket másodrangú európainak beállítani – írják az elemzésben.

A V4-ek közül a magyarok gondolják magukról legnagyobb arányban, hogy ők elsősorban magyarok (86 százalék), miközben csupán tizenegy százalékuk vallja magát elsősorban európainak. A rangsor másik végén a lengyelek helyezkednek el (31 százalékkal), akiknél csak a luxemburgiak esetében magasabb, 41 százalék azok aránya, akik magukat elsősorban európainak tekintik.

A kutatásból az is kiderül, hogy a V4-ek a többi országhoz képest jobban ragaszkodnak a nemzetállami hatáskörök megtartásához, és csak kisebb arányban vannak köztük jelen olyanok, akik a hatáskörök közül egyre többet ruháznának át az EU-ra:

a visegrádiak 54 százaléka kiáll a nemzetállami hatáskörök megtartása mellett, miközben ezzel szemben csak harminc százalékuk foglal állást.

A kutatásba bevont összes ország átlagában ugyanez az arány 48 és 36 százalék. Mindez annak a bizonyítéka, hogy a V4-országok számára a régi tagokhoz képest is kevésbé vonzó a föderatív alapon szerveződő EU víziója. További érdekesség, hogy a kutatás által érintett összes országcsoport közül a V4-ek állampolgárai gondolják azt legkevésbé, hogy az EU szintjén országukkal szemben kettős mérce érvényesül. Esetükben a megkérdezettek kevesebb mint fele, 44 százalék érzékeli a kettős mércét, miközben ez a mutató az összes kutatásba bevont ország átlagában jelentősen magasabb, 56 százalék.

A kutatás arra is rámutat, hogy míg a volt szocialista országokban a lakosság kilencven százaléka tartja fontosnak a családok támogatását, addig ez a mutató a régebbi tagok esetében csupán 78 százalék.

Magyarországon gondolják legnagyobb arányban, 96 százalékban, hogy a családok és a családalapítás támogatása fontos társadalmi kérdés.

A kutatásból kiderül, hogy a volt szocialista országok polgárai (64 százalék), azon belül a visegrádiak is (59 százalék) a régi tagoknál lényegesen nagyobb arányban ragaszkodnak a keresztényalapú hagyományok és kultúra megőrzéséhez.

Az Európa Projekt kutatásról. 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project 28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást. A 2021-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki.

Borítókép: Gyerekek énekelnek a karácsonyi pásztorjátékon, amelyet a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban adtak elő 2021. december 24-én (Fotó: MTI/Kiss Gábor)