Olaf Scholz újonnan beiktatott német kancellárnak szimbolikusan Párizsba, majd onnan Brüsszelbe vezetett az első munkaútja pénteken. A szociáldemokrata politikus a francia fővárosban Emmanuel Macron elnökkel tárgyalt, aki január elsejétől az EU francia soros elnökségének irányítója lesz. Scholz elmondása szerint rögtön megtalálta a közös hangot Macronnal: mint az a vezetők közös sajtótájékoztatóján kiderült, Németország és Franciaország a kereszténydemokrata Angela Merkel távozása után is
együtt törekednek arra, hogy megoldást találjanak az Európai Unió előtt álló kihívásokra.
– Az elmúlt négy évben Angela Merkellel dolgoztam ezeken az ügyeken. Drága Olaf, tudom, hogy a következőkben is közösen folytatjuk majd, szorosan együttműködünk – fogalmazott a választások előtt álló francia elnök. A tájékoztatón a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos megoldására létrehozott normandiai formátum felélesztése, az uniós stabilitási és növekedési paktum reformja és a hatékony határvédelem hangzottak el célokként. Arra, hogy a francia és a német vezetés nem ért egyet az atomenergia zölddé nyilvánításának ügyében, a kancellár középutas választ adott: szerinte világos, hogy az országok a saját stratégiai útjukat járják a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az új német kormány vezetője Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság szintén német elnökével is találkozott – már pénteki munkaútjának következő célállomásán, Brüsszelben. Von der Leyent – aki épp Merkel kompromisszumos munkamódszerével lett az Európai Bizottság első embere – elemzők a berlini kormányváltás egyik lehetséges veszteseként írják le, mondván: jelenleg hazai politikai ellenlábasa, a német baloldal vezeti az EU motorállamát, márpedig Berlin feltétlen támogatására a bizottsági javaslatok felkarolásánál mindenkor szüksége lenne. Az elnöknő ennek ellenére széles mosollyal üdvözölte Scholzot a bizottság brüsszeli épületében. – Nagyon is pozitívak a várakozásaink az új berlini kormánnyal kapcsolatosan, hiszen annak valamennyi pártja erősen Európa-barát – mondta Von der Leyen, aki a koronavírus-járvány elleni küzdelemről, a zöldátmenetről, a digitalizációról, valamint az unió külkapcsolatairól, így Oroszországról is egyeztetett Scholzcal. Utóbbi kapcsán a kancellár kijelentette: amennyiben Oroszország megsérti Ukrajna területi szuverenitását, világos, hogy Németországnak és az EU-nak reagálnia kell. Kitért arra is, hogy jelenleg Európa-szerte vita zajlik az EU jövőjéről,
így nagyon büszke rá, hogy arról kormánya a koalíciós szerződésben világos álláspontot fogalmazott meg.
Olaf Scholz később Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is találkozott, majd Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral ült asztalhoz. A német kancellár jövő héten az állam- és kormányfők brüsszeli csúcsértekezletén is bemutatkozik.
Věra Jourová: Új szelek fújnak a jogállamisági vitában
Írtunk róla: az új német kormány korábban meglehetősen szélsőséges elképzeléseket mutatott be az Európa-politikájáról. Ezek között szerepel például, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia következtetései alapján az uniós alapszerződések szükséges módosítását el kell végezni, az Európai Parlamentet nagyobb szereppel kell felruházni, valamint azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a testület gyorsan és következetesen alkalmazza valamennyi meglévő jogállamisági eszközt. Utóbbival kapcsolatban árulkodó, hogy Věra Jourová bizottsági alelnök pénteken a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont egy beszélgetésén úgy fogalmazott:
az új berlini kormány révén új szelek fújhatnak az európai jogállamisági vitában
Elmondása szerint arra számít, hogy jövőre egyes tagállamok fizetni fognak a jogállamiság elveinek megsértéséért.
(Borítókép: Olaf Scholz és Ursula von der Leyen brüsszeli egyeztetésük előtt. Forrás: EB)
