Szerda délután bemutatták Berlinben Németország új kormányának koalíciós szerződését, amit a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) hozott tető alá. A több mint 170 oldalas dokumentum tartalma az Európa-politika szempontjából egészen radikálisnak mondható. A német–uniós kapcsolatokról szólva a balliberális pártok hitet tesznek egy olyan Európai Unió mellett, amely „kívül és belül” is kiáll a jogállamiság és az alapvető értékek mellett. A dokumentumban
arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy a testület gyorsan és következetesen alkalmazza valamennyi meglévő jogállamisági eszközt, így a jogállamisági párbeszédet, a kötelezettségszegési eljárásokat, a 7. cikk szerinti eljárásokat és a január elsejével hatályos jogállamisági mechanizmust is.
(Ismert, utóbbi az uniós források kifizetését köti össze a jogállamisággal, a rendelet ügyében az Európai Unió Bírósága jelenleg is vizsgálja a magyar és lengyel keresetet – a szerk.)
Mint azt írják, a járvány utáni helyreállítási alap ügyében egyetértenek az Európai Bizottság kifizetésekhez támasztott követeléseivel, például az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan. Utóbbira hivatkozva a lengyel helyreállítási terv például máig nem kapta meg a zöld jelzést az Európai Bizottságtól, de ezzel egy időben a magyar dokumentum is elfogadásra vár. A koalíciós szerződés kimondja azt is, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájából származó jogoknak érvényt kell szerezni, ha kell az EU Bíróságán – még akkor is, ha adott tagállam bizonyos esetben a nemzeti jogrendszerének előírásaira hivatkozik. „A civil társadalom szerepvállalását a határon átnyúló, nonprofit tevékenységek támogatásával mozdítanánk elő” – folytatják a dokumentumban, amely szerint az alapítványok és egyesületek esetében olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely könnyíti és átláthatóvá teszi a határokon átnyúló adományozást.
Erősebb Európai Parlament, uniós szerződésmódosítás?
Az újdonsült kormánypártok azt a kívánságukat sem rejtik véka alá, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia következtetései alapján a későbbiekben
föderális európai államot kell létrehozni.
Ez decentralizált lenne és a szubszidiaritás elvén alapulna, az uniós Alapjogi Charta előírásaival összhangban – írják. A koalíciós szerződés szerint az uniós alapszerződések szükséges módosítását szintén el kell végezni. Az Európai Parlament szerepével kapcsolatosan megjegyzik: a testületet erősebb szereppel kellene felruházni, például a jogszabály-kezdeményezés terén. (Főszabály szerint utóbbi az Európai Bizottság feladata, de az EP felkérheti a testületet javaslatok kidolgozására.)
