Berlinben kimondták azt is, hogy az európai választásokon a transznacionális listákat és az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell bevezetni. Emlékezetes, előbbit még 2018-ban maga az EP szavazta le, utóbbit pedig a kormány- és államfők gáncsolták el, amikor 2019 nyarán nem támogatták a győztes párt csúcsjelöltjét, Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az Olaf Scholz vezette kormány tehát működő csúcsjelölti rendszert akar látni 2024-ben, ami Ursula von der Leyen újraválasztásának esélyét is jócskán csökkentheti. Ezt irányozza elő az is, hogy a szerződésben szerepel:
a Zöldek nevezhetik meg Németország uniós biztosát, feltéve, ha az Európai Bizottság elnöke maga nem német.
A pártok a következő napokban ütnek pecsétet a szerződésre. Az idézett, Európa-politikát érintő rendelkezések miatt borítékolható, hogy a berlini irányvonalak Brüsszelben is nagy visszhangot kapnak. Ursula von der Leyen pozíciójából adódóan egyelőre szó nélkül hagyta a fejleményt, ám a néppárt bajor vezetője, Manfred Weber szerda este a Twitteren kommentálta a történteket. "Az Európai Uniónak egy olyan német szövetségi kormányra van szüksége, amely kellőképp bátor, összehoz és garantálja a stabilitást. A CDU és a CSU tenni fog róla, hogy a német Európa-politika megbízható maradjon és a megfelelő úton haladjon. Készen állunk rá, hogy mindezek érdekében együtt dolgozzunk" - írta Weber, hozzátéve: ha a jelzőlámpa-koalíció nem az Európa-politikát helyezi a tevékenységének középpontjába, Németország lemarad. "Angela Merkel személye volt ugyanis a garancia a magabiztos Európa-politikára" - tette hozzá a politikus.
Borítókép: Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt és az FDP elnöke, Christian Lindner Berlinben (Forrás: Getty Images)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!