Szerda délután bemutatták Berlinben Németország új kormányának koalíciós szerződését, amit a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) hozott tető alá. A több mint 170 oldalas dokumentum tartalma az Európa-politika szempontjából egészen radikálisnak mondható. A német–uniós kapcsolatokról szólva a balliberális pártok hitet tesznek egy olyan Európai Unió mellett, amely „kívül és belül” is kiáll a jogállamiság és az alapvető értékek mellett. A dokumentumban
arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy a testület gyorsan és következetesen alkalmazza valamennyi meglévő jogállamisági eszközt, így a jogállamisági párbeszédet, a kötelezettségszegési eljárásokat, a 7. cikk szerinti eljárásokat és a január elsejével hatályos jogállamisági mechanizmust is.
(Ismert, utóbbi az uniós források kifizetését köti össze a jogállamisággal, a rendelet ügyében az Európai Unió Bírósága jelenleg is vizsgálja a magyar és lengyel keresetet – a szerk.)
Mint azt írják, a járvány utáni helyreállítási alap ügyében egyetértenek az Európai Bizottság kifizetésekhez támasztott követeléseivel, például az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozóan. Utóbbira hivatkozva a lengyel helyreállítási terv például máig nem kapta meg a zöld jelzést az Európai Bizottságtól, de ezzel egy időben a magyar dokumentum is elfogadásra vár. A koalíciós szerződés kimondja azt is, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájából származó jogoknak érvényt kell szerezni, ha kell az EU Bíróságán – még akkor is, ha adott tagállam bizonyos esetben a nemzeti jogrendszerének előírásaira hivatkozik. „A civil társadalom szerepvállalását a határon átnyúló, nonprofit tevékenységek támogatásával mozdítanánk elő” – folytatják a dokumentumban, amely szerint az alapítványok és egyesületek esetében olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely könnyíti és átláthatóvá teszi a határokon átnyúló adományozást.
Erősebb Európai Parlament, uniós szerződésmódosítás?
Az újdonsült kormánypártok azt a kívánságukat sem rejtik véka alá, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia következtetései alapján a későbbiekben
föderális európai államot kell létrehozni.
Ez decentralizált lenne és a szubszidiaritás elvén alapulna, az uniós Alapjogi Charta előírásaival összhangban – írják. A koalíciós szerződés szerint az uniós alapszerződések szükséges módosítását szintén el kell végezni. Az Európai Parlament szerepével kapcsolatosan megjegyzik: a testületet erősebb szereppel kellene felruházni, például a jogszabály-kezdeményezés terén. (Főszabály szerint utóbbi az Európai Bizottság feladata, de az EP felkérheti a testületet javaslatok kidolgozására.)
Berlinben kimondták azt is, hogy az európai választásokon a transznacionális listákat és az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell bevezetni. Emlékezetes, előbbit még 2018-ban maga az EP szavazta le, utóbbit pedig a kormány- és államfők gáncsolták el, amikor 2019 nyarán nem támogatták a győztes párt csúcsjelöltjét, Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az Olaf Scholz vezette kormány tehát működő csúcsjelölti rendszert akar látni 2024-ben, ami Ursula von der Leyen újraválasztásának esélyét is jócskán csökkentheti. Ezt irányozza elő az is, hogy a szerződésben szerepel:
a Zöldek nevezhetik meg Németország uniós biztosát, feltéve, ha az Európai Bizottság elnöke maga nem német.
A pártok a következő napokban ütnek pecsétet a szerződésre. Az idézett, Európa-politikát érintő rendelkezések miatt borítékolható, hogy a berlini irányvonalak Brüsszelben is nagy visszhangot kapnak. Ursula von der Leyen pozíciójából adódóan egyelőre szó nélkül hagyta a fejleményt, ám a néppárt bajor vezetője, Manfred Weber szerda este a Twitteren kommentálta a történteket. "Az Európai Uniónak egy olyan német szövetségi kormányra van szüksége, amely kellőképp bátor, összehoz és garantálja a stabilitást. A CDU és a CSU tenni fog róla, hogy a német Európa-politika megbízható maradjon és a megfelelő úton haladjon. Készen állunk rá, hogy mindezek érdekében együtt dolgozzunk" - írta Weber, hozzátéve: ha a jelzőlámpa-koalíció nem az Európa-politikát helyezi a tevékenységének középpontjába, Németország lemarad. "Angela Merkel személye volt ugyanis a garancia a magabiztos Európa-politikára" - tette hozzá a politikus.
Borítókép: Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt és az FDP elnöke, Christian Lindner Berlinben (Forrás: Getty Images)
