Donald Trump történelmi megállapodást hozott össze

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök a hírek szerint békeszerződést írnak alá Washingtonban. Ha Donald Trump amerikai elnöknek sikerül a két felet kibékítenie, akkor még az oroszok és az irániak orra alá is borsot törhet.

Fotó: MOHAMED AL-HAMMADI Forrás: ARMENIA'S GOVERNMENT PRESS SERVI

Donald Trump történelmi tárgyalást hozott tető alá, miután a Fehér Ház is megerősítette az Axios értesülését: pénteken Örményország és Azerbajdzsán tárgyalnak, sőt akár még békeszerződést is aláírhatnak Washingtonban. A két kaukázusi ország a nyolcvanas évek óta konfrontálódik egymással, azonban Donald Trump közvetítésével pont kerülhet az évtizedes viszályra. 

Az azeri és az örmény vezetők Donald Trumpot választották. Fotó: AFP/Ludovic Marin

Trump a találkozó alkalmából közösségi oldalán is posztolt, amelyben azt írta: 

Már nagyon várom, hogy holnap a Fehér Házban fogadjam Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt és Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt egy történelmi jelentőségű béke-csúcstalálkozóra.

A két ország legnagyobb problémája a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió. Ez a terület ugyanis hajdanán örmény enklávé volt az azeri területen. Ugyan ezt az állapotot a nemzetközi jog is megerősítette, azonban a folyamatos konfrontáció három alkalommal is háborúvá fajult. 

Az első ilyen összecsapás azután történt, hogy az enklávé vezetése az Örményországgal való egyesülés mellett döntött 1988. február 20-án. A Szovjetunió felbomlása miatt előálló körülmények segítették az elszakadási mozgalmat. Nem sokkal később Azerbajdzsán is független lett, majd a konfliktus 1992-re háborúvá nőtte ki magát.

A második, már jobban ismert konfliktus 2020-ban robbant ki, miután Azerbajdzsán elfoglalta a Hegyi-Karabah egy részét. 2023-ban aztán a teljes régiót elfoglalta. A konfliktus – nem fegyverekkel ugyan – de a háttérben továbbra is zajlott. A folyamatos kisebb és nagyobb határvillongások miatt végül nem sikerült megállapodást kötni, habár a hírek szerint már márciusban készen volt egy tervezet. Ezt azonban sem Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, sem pedig Ilham Alijev azeri elnök nem írta alá. 

Trump az oroszok orra alá is borsot tör 

A hírek szerint Trump hasonló mézesmadzag-taktikát alkalmazott, mint azt tette először Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében. Az amerikai elnök ugyanis az információk alapján nagyon komoly befektetéseket ígért a régió stabilitásáért cserébe. Ezt a folyamatot azonban más is támogatta. 

Örményország és Azerbajdzsán viszonya is igen rideg lett Oroszországgal.

A két állam hagyományosan jó szövetséget ápolt, nemcsak Oroszországgal, de Iránnal is. Az örmények azonban elveszítették a bizalmukat, miután a területen – elméletben békefenntartói státuszban lévő – orosz katonák 2023-ban nem tettek semmit az azeri hadművelet megállítására. Azerbajdzsán és Oroszország viszonya pedig a repülőgép-incidens óta folyamatosan romlott. Ehhez az is hozzájárult, hogy nem sokkal később egy jekatyerinburgi razzia során az orosz különleges erők több tucat etnikai azerit vettek őrizetbe egy korábbi gyilkossági ügy kapcsán. A rendőrségi fogva tartás során Ziyaddin és Huseyn Safarov meghaltak, a hivatalos indoklás szerint szívmegállásban. 

Lapunk a várható tárgyalás és a mögötte meghúzódó okok kapcsán megkereste Vasa Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját. A szakértő szerint egyértelműen egy komplex témáról van szó, aminek minden részletét ki kell bontani. A Hegyi-Karabah ugyanis – nemzetközi jog tekintetében is – Azerbajdzsánhoz tartozik. Oroszország szerepe hagyományosan erős a régióban azonban mind két ország tekintetében, ez rövid idő leforgása alatt elkezdett gyengülni – fogalmazott a szakértő. 

Örményország vonatkozásában egyértelműen a Karabah-kérdés és Oroszország védelmének a hiánya vezetett a hűvös viszonyhoz. Ők azonban rosszabb helyzetben vannak bizonyos szempontból, mint az azeriek, hiszen gazdaságilag sokkal nagyobb a kitettségük

 – emelete ki Vasa. 

Így jöhetett el az a furcsa helyzet, hogy a két ország egyszerre érkezett el oda, hogy csökkenteni szeretné az orosz befolyást

– emelte ki az elemző. Azerbajdzsán helyzete egyébként sokkal jobb ezen szempontok alapján, hiszen az iráni kereskedés okán Azerbajdzsán együttműködésére az oroszoknak szükségük van, ez pedig mindenképp egy jobb pozíció, mint az örményeké. Örményország ugyanis nem rendelkezik ásványkincsekkel, és lényegét tekintve kereskedelmi szempontból megkerülhető. Ezzel szemben Azerbajdzsán nélkül az orosz–iráni kereskedelemnek a Kaszpi-tenger lenne az egyetlen útja. 

A szakértő szerint azonban annak is megvan az oka, hogy miért Amerika. Kína szerepe ugyanis inkább gazdasági, míg az Európai Unió sehol sincs ebben a helyzetben, így Amerika maradt az egyetlen választás a függés csökkentésére. 

A Zangezur-folyosó lehet a kulcs

Az Egyesült Államokra kitérve a szakértő kiemelte a Zangezur-folyosó szerepét. Ez a szárazföldi korridor összekötné Azerbajdzsánt a Nahicseván Autonóm Köztársasággal. Jelenleg ugyanis csak légi úton vagy óriási kerülővel tudják csak az azeriek elérni. A Zangezuri-folyosó azonban Örményországnak is kitörési lehetőséget jelent, hiszen így megnyílik az ország mind Törökország, mind Azerbajdzsán irányába, így pedig Eurázsia kereskedelmébe is be tudna csatlakozni. 

Ez egy zseniális húzás volt az Egyesült Államok részéről, hiszen minimális befektetéssel lehet jelen a régióban

– emelte ki Vasa László. A szakértő szerint azonban az amerikaiak számára pluszelőny, hogy így közvetlenül rajta tudják tartani a szemüket Iránon is. Ennek kapcsán az elemző kiemelte: pont a határ menti régióban, egy monolittömbben nagyszámú azeri kisebbség él. 

Jó esély látszik tehát arra, hogy Amerika megmutassa, hogy tud békét hozni ebben a régióban is. 

Donald Trump-közvetítés kapcsán Vasa László szerint van egy igen érdekes mozzanat, ez pedig az örmény diaszpóra helyzete. A szakértő ennek kapcsán elárulta: a legjelentősebb diaszpóra éppen Amerikában él, az amerikai elnöknek pedig úgy tűnik, sikerült őket meggyőznie a béke szükségességéről. 

Ezek az örmények azonban sokáig a béke ellenében voltak, ahogy az oroszok is mindent megtettek azért, hogy ne sikerüljön rendezni a konfliktust. Vasa szerint nyilván lesznek még próbálkozások az oroszok részéről a destabilizálásra, ahogy az is biztos, hogy a békéhez szükség lesz egy örmény alkotmánymódosításra, azonban a folyamat úgy fest, már elindult.

Törökország szerepe érdekes a kérdésben, hiszen a szakértő szerint habár az ország a NATO tagja, azonban nagy fokú autonómia jellemzi. Habár a szövetség tagja, mégis ambivalens a viszonya az Egyesült Államokkal, azonban végső soron nekik is jobb lehet, ha Amerikával kell egyeztetni, mintha az oroszokkal kéne. 

A szakértő szerint pedig ezen a ponton fontos megemlíteni a Törökország érdekeit is, hiszen a Zangezur-folyosó a pán–türk eszme miatt kiemelkedően fontos. Ha létrejön, akkor ez lesz az egyetlen szárazföldi összeköttetést a türk világ és Törökország között – foglalta össze Vasa László. 

Borítókép: Ilham Alijev azeri elnök, Donald trump amerikai elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök (Fotó: AFP)