2016 első felében a magyarországi Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült. A cél az volt, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa-projekt néven folytatta a kutatást. A 2021-es felmérés célja ezúttal is a kontinenst érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt – olvasható a magyarországi Századvég tanulmányában.
A Századvég szerint a kettős mérce intézménye régóta érzékelhető az Európai Unióban, a 2015 óta egyre erőteljesebben mutatkozó megnyilvánulása a balliberális és nemzeti-konzervatív vagy a bevándorláspárti és migrációt ellenző államok között figyelhető meg.
A felmérés során a válaszadók több mint fele gondolta úgy, hogy létezik kettős mérce az országukkal szemben. Ez az arány ráadásul 2019, 2020 és 2021-ben is fennállt.
Ennek az elsődleges elszenvedői azon tagállamok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét. A brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Az uniós kettős mérce 2015 óta egyre erőteljesebben mutatkozó megnyilvánulása a balliberális, bevándorláspárti és a migrációt ellenző, polgári-konzervatív kormányok között figyelhető meg – olvasható a tanulmányban.
A szerző hozzátette, hogy míg az előbbiek pozitív elbírálás alá esnek a brüsszeli retorikában, addig utóbbiak folyamatos kritizálásnak vannak kitéve. Különféle bizottsági jelentésekben próbálják Soros-szervezetek segítségével alátámasztani, hogy az Európa iszlamizációját elutasító országokban sérül a demokrácia, illetve magas fokú a korrupció.
A Századvég felidézi, hogy az Európai Parlament 2017. május 17-én fogadott el egy Magyarországot elítélő értekezést, amely szerint a tagállamban fennáll az uniós szerződésekben foglalt értékek súlyos megsértésének veszélye. Emiatt pedig elindították a hetes cikkely szerinti eljárást. Az uniós parlament az állásfoglalásában felkérte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot (LIBE), hogy készítsenek el egy, a magyar jogállamiság helyzetét bemutató különjelentést, amivel Judith Sargentini holland európai parlamenti képviselőt bízták meg.
A Sargentini-jelentésben olyan vádakat fogalmaztak meg, amelyeket végül nem tudtak alátámasztani.
A Századvég szerint kiváló példa a kettős mércére, hogy míg Magyarországot és Lengyelországot elmarasztalták az Alkotmánybíróság vélt csorbítása miatt, addig semmilyen jogállamisági aggály nem vetődött fel uniós szinten amiatt hogy Dániában, az Egyesült Királyságban (amely 2018-ban még EU-tag volt), Svédországban, illetve Hollandiában sincs elkülönült alkotmánybíróság. A jelentésben a holland képviselőnő azért is aggodalmának adott hangot, mert Magyarország 2016-ban kilépett a Nyílt kormányzati együttműködés partnerségi programjából. Azt azonban nem találta aggályosnak, hogy ekkor Ausztria, Belgium és Szlovénia sem voltak tagok, és ezeket a tagállamokat nem érte kritika.
A jelentésből nem maradt ki a migráció sem:
Sargentini szerint Magyarországon sérültek a bevándorlók alapvető jogai, ugyanakkor Brüsszelt a spanyol határkerítés, illetve a francia–olasz hermetikus határzár már kevésbé zavarta
– olvasható a Századvég tanulmányában.
A szerző hozzátette, hogy a Sargentini-jelentésből és a jogállamisági vizsgálatokból levont következtetésekben Soros György kritikái is kirajzolódnak. Ezt támasztja alá többek között, hogy a DC Leaks korábban kiszivárgott listáján szerepelnek azok az európai parlamenti képviselők, akik deklaráltan Soros György megbízható szövetségeseinek számítanak. A listán pedig Judith Sargentini is helyet kapott. A Századvég tanulmánya arra is kitért, hogy Soros György az általa bőkezűen finanszírozott álcivil szervezeteken keresztül minden európai országban jelen van. A célja pedig az, hogy meg nem választott politikai szereplőként alakítsa az adott állam belügyeit, ami erős elutasítottságot vált ki a lakosságból. Ezt erősítik a kutatás azon kérdésére adott válaszok, amelyben a Századvég a polgárok Sorosról alkotott véleménye iránt érdeklődött. Kiderült, hogy azok körében, akik ismerik Soros György nevét és tevékenységét, az elmúlt öt évben 2,5-4-szeres többségben voltak azok, akik kedvezőtlenül ítélik meg a tőzsdespekulánst.
A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról. A válaszadók több mint fele elutasítja a politikai alapú online cenzúrát.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Daina Le Lardic)
