2016 első felében a magyarországi Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült. A cél az volt, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa-projekt néven folytatta a kutatást. A 2021-es felmérés célja ezúttal is a kontinenst érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt – olvasható a magyarországi Századvég tanulmányában.
A Századvég szerint a kettős mérce intézménye régóta érzékelhető az Európai Unióban, a 2015 óta egyre erőteljesebben mutatkozó megnyilvánulása a balliberális és nemzeti-konzervatív vagy a bevándorláspárti és migrációt ellenző államok között figyelhető meg.
A felmérés során a válaszadók több mint fele gondolta úgy, hogy létezik kettős mérce az országukkal szemben. Ez az arány ráadásul 2019, 2020 és 2021-ben is fennállt.

Ennek az elsődleges elszenvedői azon tagállamok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét. A brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően hozzák meg döntéseiket. Az uniós kettős mérce 2015 óta egyre erőteljesebben mutatkozó megnyilvánulása a balliberális, bevándorláspárti és a migrációt ellenző, polgári-konzervatív kormányok között figyelhető meg – olvasható a tanulmányban.
A szerző hozzátette, hogy míg az előbbiek pozitív elbírálás alá esnek a brüsszeli retorikában, addig utóbbiak folyamatos kritizálásnak vannak kitéve. Különféle bizottsági jelentésekben próbálják Soros-szervezetek segítségével alátámasztani, hogy az Európa iszlamizációját elutasító országokban sérül a demokrácia, illetve magas fokú a korrupció.
A Századvég felidézi, hogy az Európai Parlament 2017. május 17-én fogadott el egy Magyarországot elítélő értekezést, amely szerint a tagállamban fennáll az uniós szerződésekben foglalt értékek súlyos megsértésének veszélye. Emiatt pedig elindították a hetes cikkely szerinti eljárást. Az uniós parlament az állásfoglalásában felkérte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot (LIBE), hogy készítsenek el egy, a magyar jogállamiság helyzetét bemutató különjelentést, amivel Judith Sargentini holland európai parlamenti képviselőt bízták meg.