A brit sajtó egy része arról írt, hogy a koronavírus egyedülálló változatának nyomaira bukkantak magyar tudósok az Antarktiszról származó talaj DNS-mintájának vizsgálata során. Csabai István az ELTE és Solymosi Norbert, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai a Researchsquare.com-on publikálták eredményüket. A mintákat a sanghaji Sangon Biotech cég elemezte. A magyarok a koronavírus korai változata mellett kínai hörcsögökből és zöld majmokból származó genetikai anyagot is találtak, ami a britek szerint arra utalhat, hogy a mintát olyan laboratóriumban vizsgálták, ahol korábban állatokkal kísérleteztek. A Dailymail.co-nak nyilatkozó Viscount Ridley szerint a legújabb bizonyítékok alátámaszthatják a laboratóriumi szivárgás elméletét a vírus legkorábbi szekvenciáira jellemző „három kulcsfontosságú mutáció” jelenléte miatt. A leleteket azonban óvatosan kell értelmezni, mivel a talajmintát akár az első Covid-betegek is megfertőzhették, akikről Kína 2019 decemberében számolt. A talajmintákat ugyanabban a hónapban küldték el a Sangon Biotechhez, de nem világos, hogy mikor elemezték azokat.
Az elmúlt évtizedben a technológia gyors fejlődésének köszönhetően az új generációs szekvenálás – az élőlények örökítőanyagának leolvasása – olyan ütemben fejlődött, amely még a mikroelektronika és a számítógépek amúgy is exponenciális gyorsulását is felülmúlja. Ez lehetővé tette több ezer faj szekvenálását és több százezer rákos beteg, valamint állat, növény és környezeti minta genomjának digitalizálását, amelyek mindegyike több ezer – többnyire baktérium – fajt tartalmaz. Ezen adatok nagy része szekvenciaadat-archívumokban került fel az internetre. Ezek az adatok a „Google-térképek” szerepét töltik be számos tudományág számára, a rák immunterápiájától a járványtanig. Ez egy nagyon gazdag és értékes adathalmaz minden kapcsolódó kutatás számára.
– Érdekes dolog, hogy bármikor, amikor mintát veszünk, az nemcsak azt tartalmazhatja, amit gyűjteni szándékozunk, hanem sok más dolgot is – magyarázza a hétfőn közzétett tanulmány előzményeit az Elte.ttk honlapján Csabai István fizikus. Kihasználva a szekvenciaolvasási archívumok hihetetlenül gazdag forrását, olyan mintákat kerestek, amelyeket 2019 decembere előtt gyűjtöttek, és amelyek a SARS-CoV-2 genomikai nyomait tartalmazzák. Technikailag ez elég nagy kihívás az említett hatalmas adatmennyiség miatt, de a leleményes informatikus kutatóknak, az ügyes matematikai trükköket alkalmazó algoritmusoknak, valamint a számítógépek egyre növekvő sebességének köszönhetően ez megoldható.
A kutatók azt remélték, hogy SARS-CoV-2-nyomokat találhatnak néhány olyan mintában, amelyet más okokból gyűjtöttek, és ez közelebb vihet a Covid eredetéhez. Izgalmas volt látni, hogy az egyik legjobb találat az Antarktiszról származó talajminták voltak. Elméletileg nem elképzelhetetlen, hogy a fókák (a mintákat olyan helyekről gyűjtötték, ahol fókák és pingvinek gyülekeznek) – a húsevők más fajaihoz hasonlóan, mint macskák vagy a vadászgörények – hordozhatnak Covidot. Aztán talán néhány fertőzött halon keresztül jutottak el Wuhan hírhedt tengeri halpiacára. Ezek azok a furcsa és a legtöbb esetben hamis hipotézisek, amelyeket a kutatók gyakran felvetnek, amikor olyan adatokat látnak, amelyeket nem könnyű megmagyarázni.
Ahogy mélyebbre ástak, nyilvánvalóvá vált, hogy a SARS-CoV-2 genetikai nyomoknak semmi közük az Antarktiszhoz, inkább más mintákból származó szennyeződésről van szó. – Így az „adatok szólásszabadsága” arra kényszerített minket, hogy módosítsuk a hipotézist, amit nagyon sajnálok, mert ez egy sokkal érdekesebb tudományos történet lett volna, és sokkal kevésbé lenne átitatott politikával. További vizsgálatokkal a feltételezett gazdafajokat is azonosítani tudtuk: ember, zöld majom és kínai hörcsög – mondta Csabai professzor. Valószínűleg ez a genetikai anyag nem élő állatokból származik, inkább a virológiai kísérletekben gyakran használt sejtkultúrákból.
– A rejtély hiányzó darabja a szekvenálás pontos dátuma. Annyit bizonyos, hogy a feltárt SARS-CoV-2-genom leginkább a legkorábbi ismert törzsre hasonlít, de nem azonos vele, valamint hogy a DNS-t 2019 decemberében vonták ki és küldték el szekvenálásra – teszi hozzá a professzor.
A magyarok eredményeit más tudósok még nem értékelték hivatalosan. Jesse Bloom professzor, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa átnézte a magyarországi adatokat, de azt mondta, hogy a „végső következmények továbbra is tisztázatlanok”.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
