időjárás 3°C Miklós 2022. december 6.
logo

Békülne a két regionális hatalom

Hornyák Szabolcs
2022.04.27. 06:30
Békülne a két regionális hatalom

Folytatódnak a tárgyalások a két regionális rivális hatalom, a szunnita és arab Szaúd-Arábia, valamint a síita és perzsa Irán között. A két ország képviselői múlt csütörtökön Bagdadban ötödik alkalommal folytattak megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról – erősítette meg hétfőn Szaíd Hatibzadeh, a perzsa állam szóvivője. Szaúd-Arábia 2016-ban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, miután perzsa tüntetők megrohamozták a teheráni szaúdi nagykövetséget egy síita lelkész szaúd-arábiai kivégzését követően.

Teherán és Rijád tavaly kezdtek közvetlen tárgyalásokat a feszültségek megfékezése érdekében.

Elemzők szerint ennek hátterében az áll, hogy a sivatagi királyság igyekszik véget vetni az Irán által támogatott húszi lázadók elleni háborújának Jemenben. Rijád ugyanis Donald Trump előző amerikai elnök személyében elvesztette rendíthetetlen támogatóját, utódja, Joe Biden már kevésbé lelkesedik a jemeni háborúért. A perzsa állam eközben azzal számol, hogy az atomprogramjáról szóló nemzetközi tárgyalások során a Szaúd-Arábiával, az Egyesült Államok régi szövetségesével fenntartott kapcsolatok normalizálása a javára válik.

A Szaúd-Arábia és Irán közötti tárgyalások előremutatók és pozitívak voltak

 – jelentette ki Hatibzadeh. Az iraki és ománi közvetítéssel tartott találkozón a többi között szóba került, hogy Irán 40 ezer hívőt küldene az idei mekkai zarándoklatra.

A két regionális hatalom mindent elkövet, hogy kiterjessze befolyását a Közel-Keleten, miközben kapcsolataikat etnikai és vallási viszály is jellemzi. Mindketten az iszlám két fő ágának egyikét követik – Irán nagyrészt síita muszlim, míg Szaúd-Arábia vezető szunnita muszlim hatalomnak tekinti magát.

Ez a vallási megosztottság tükröződik a Közel-Kelet tágabb térképén,

ahol más országok is síita vagy szunnita többségűek, amelyek közül néhányan Teheránhoz vagy Rijádhoz fordulnak támogatásért. Történelmileg Szaúd-Arábia a muszlim világ vezetőjének tekintette magát. Ezt azonban 1979-ben az iráni iszlám forradalom megkérdőjelezte, amely új típusú államot hozott létre a régióban – egyfajta forradalmi teokráciát –, amelynek kifejezett célja volt, hogy ezt a modellt a saját határain túlra is exportálja.

Az Egyesült Államok vezette 2003-as iraki invázió megdöntötte Szaddám Huszein szunnita kormányát, ami Irán egyik fő ellenfele volt. Ezzel a perzsa állam egyik fontos katonai ellensúlya szűnt meg. Ez megnyitotta az utat egy síita dominanciájú kormány előtt Bagdadban, és az ország azóta Irán szövetségese lett. 2011-ben az arab világban zajló felkelések politikai instabilitást okoztak az egész régióban. Irán és Szaúd-Arábia kihasználták ezeket a zavargásokat, hogy kiterjesszék a befolyásukat.

A szaúdi-iráni rivalizálás több szempontból is a hidegháború regionális megfelelője, Teherán és Rijád közvetlenül nem harcolnak egymással, de számos proxy háborúban (olyan konfliktusok, amelyekben rivális feleket és milíciákat támogatnak) vesznek részt a régióban.

Szíriában a Bassár el-Aszad elnöknek nyújtott iráni és orosz támogatás lehetővé tette, hogy a szír kormánycsapatok legyőzzék a Szaúd-Arábia által támogatott lázadó csoportokat. Jemenben a perzsa állam a húszi lázadókat segíti, vele szemben szaúdi vezetéssel egy koalíció az ottani kormányzat mellett avatkozott be. Eközben Libanonban Irán szövetségese, a síita milíciacsoport, a Hezbollah egy politikailag erős tömböt vezet és jól szervezett katonai szervezete is van, miközben Rijád a Hezbollah riválisai mögött áll.

 

Borítókép: A jemeni háború csak az egyik színtere a csatározásnak. (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.