Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Scholz: a nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” · Moldovában bekérették az orosz nagykövetet Minnyekajev kijelentései miatt · Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint · Fehérorosz kormányfő: a Nyugat korlátozza az orvosi eszközök importját.

Scholz: a nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”

A Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt. „A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani”. Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek.

Hangoztatta, hogy NATO-tagállamként nemcsak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek, de a többi, Oroszországgal határos NATO-tagországot is szövetségesként támogatják, közülük több államban jelen is vannak a német csapatok. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.

A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: „mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.

„Nem gondolom, hogy indokolt lenne akár Németországnak, akár a NATO-nak beszállnia a háborúba” – tette hozzá Scholz.

Moldovában bekérették az orosz nagykövetet Minnyekajev kijelentései miatt

Moldova mély aggodalmát fejezte ki a nagykövetnek Rusztan Minnyekajev tábornok kijelentése miatt – tudatta közleményében a külügyminisztérium, amely felszólította Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben területi szuverenitását és semlegességét.

Rusztam Minnyekajev, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén úgy fogalmazott, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát.

A tábornok azt mondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzéssel Moszkva szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, amely érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit is, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak.

Moszkva az Ukrajna ellen indított háborút is azzal indokolta korábban, hogy a kijevi kormány üldözi az orosz ajkú lakosságot.

Oroszország és a 2,6 millió lakosú – volt szovjet köztársaság – Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.

A mintegy félmillió lakosú „Dnyeszter melléki Köztársaság”, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja.

Mariupolban normalizálódott a helyzet az orosz katonai szóvivő szerint

Konasenkov szerint Mariupolba humanitárius segély – élelmiszer, víz és alapvető cikkek – érkezik, a donyecki hatóságok pedig szervezik az utcák megtisztítását a törmeléktől és a roncsoktól.

A tábornok terroristákkal magas állami szinten való összejátszásnak minősítette Ned Price amerikai külügy szóvivőnek azt a hazugságát, hogy a nácik megtartották az ellenőrzést Mariupol felett.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy 

az Azov ukrán náci különítmény maradványait, amerikai és európai zsoldosokkal együtt, biztonságosan körülzárták a mariupoli Azovsztal acélműben.

 Beszámolója szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak.

Elmondta, hogy a civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is. Konasenkov szerint ha valóban vannak civilek a gyár területén, az azt bizonyítja, hogy az Azov tagjai és a zsoldosok nem védők, hanem terroristák.

A péntek esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő 26 ukrán katonai létesítményre mért csapást, precíziós föld–levegő rakétával pedig 13 létesítményt találtak el. 

Ez utóbbiak a szóvivő szerint egyebek között megsemmisítettek körülbelül egyszázadnyi nacionalistát és 27 páncélozott járművet is. A rakétaerők kilenc célpontot támadtak, a légvédelem pedig három drónt lőtt le.

Az ukrán erők a helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán több települést tűz alá vettek a Donyec-medencében. A TASZSZ hírügynökség a védelmi tárcára hivatkozva jelentette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Balaklijában ellenőrzése alá vonta az ukrán fegyveres erők több ezer tonnányi muníciókészletet tartalmazó, több száz hektáron elterülő lőszerraktárát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy kedden Moszkvába várják António Guterrest, az ENSZ főtitkárát, akit Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is fogad majd. A világszervezet apparátusának első embere az orosz fővárosból Kijevbe utazik majd tovább.

Az orosz igazságügyi minisztérium péntek este közölte, hogy felvette Alekszej Venegyiktovot, az Eho Moszkvi rádió volt főszerkesztőjét, valamint Alekszandr Nyevzorov, Szergej Parkhomenko és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki újságírót, továbbá Leonyid Volkov ellenzéki aktivistát a külföldi ügynökök listájára.

Fehérorosz kormányfő: a Nyugat korlátozza az orvosi eszközök importját.

Raman Halovcsenka újságíróknak nyilatkozva arról beszélt, hogy az egyik legutóbbi szankciós csomagban a nyugati országok úgynevezett humanitárius kivételeket tettek, amelyek elvileg élelmiszerekre, orvosi eszközökre és gyógyszerekre vonatkoznak.

Azonban amikor mostanában orvosi felszereléseket szeretnénk vásárolni, enyhén szólva is kitérő válaszokat kapunk

– mondta Halovcsenka.
„Ugyanez vonatkozik a csúcstechnológiai készülékek alkatrészeinek beszerzésére” – tette hozzá.
„Találunk megoldást, mert az emberek nem maradhatnak működő berendezések nélkül. Mindez a Nyugat álszent és következetlen álláspontját mutatja. Ez már nem egyszerűen banditizmus, hanem, ha szabad zsargonnal élnem, kész átverés” – hangsúlyozta Halovcsenka.
„Mindenképpen el fogjuk érni, hivatalos csatornákon keresztül is, hogy betartsák a saját döntéseiket” – utalt a fehérorosz miniszterelnök a nyugati szankciókban szereplő rendelkezésekre.

Oroszország február végén Ukrajna ellen indított háborúja miatt a nemzetközi közösség számos büntetőintézkedést hozott Moszkva ellen. 

Ezek egy része a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországra is kiterjed.

Borítókép: Csernobil, 2022. április 22-én közreadott kép orosz lövészárkokról és tüzelőállásokról a csernobili atomerőmű közelében lévő sugárszennyezett talajban az észak-ukrajnai Csernobilban április 16-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)