Kijev külön tárgyalást javasol a mariupoli helyzet rendezésére

A városban lévő Azovsztal acélipari üzem területét továbbra is támadják az orosz erők.

Mariupol, 2022. április 12. Az orosz hadsereg által szervezett sajtótúra során készített kép helyi lakosokról a törmelékkel borított Mira sugárúton Mariupolban 2022. április 12-én. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán–orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.

Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.

Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó. A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el és mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé.

Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem

– mondta.

A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint „az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”. Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.

Borítókép: Az orosz hadsereg által szervezett sajtótúra során készített kép helyi lakosokról a törmelékkel borított Mira sugárúton Mariupolban 2022. április 12-én. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)