Nélkülözhetetlen, hogy az Európai Unió országai hozzáférhessenek az űrhöz
– vélekedtek a szakértők az európai és a magyar űriparról szóló beszélgetésen, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén, amelyen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Ugo Celestino, az Európai Bizottság űrkutatásért és innovációért felelős szakpolitikai tisztviselője szólalt fel. A szakértők szerint az űripar alapvetően változtatta meg a társadalmakat, jelentős lépés volt az emberiség számára. A Föld körül cikázó műholdak fokozzák például a gazdasági fejlődést, az eszközöknek köszönhetően gyorsabban terjednek a hírek, segítségükkel megfigyelhetjük bolygónkat, továbbá a modern média létrejöttének is szerves részei.
Hozzátették: az Európai Űrügynökségnek (ESA) rendelkeznie kell saját űrhajókkal és hordozórakétákkal.
A kormányközi szervezet az elmúlt években együttműködött Európán kívüli országokkal, például Oroszországgal is, a közös munka eredményeként az ESA többek közt használta az orosz, Szojuz névre hallgató űrhajókat is. Moszkva azonban idén februárban bejelentette, kivonulnak a programból, válaszul az orosz–ukrán háború miatti európai szankciókra, így az európai ügynökség repertoárja a francia Ariane rakétákra redukálódott.
Ferencz Orsolya és Ugo Celestino egyetértettek abban: az európai szuverenitáshoz elengedhetetlen, hogy az ügynökség elegendő pénzből gazdálkodjon, különben más országok – Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Japán – és a globális multinacionális vállalatok lehagyják az öreg kontinenst.
Amennyiben erre sor kerülne, Európa kiszolgáltatottá válna más országokkal, vállalatokkal szemben, ami háború esetén nem érintené pozitívan a kontinenst. A szakértők hangsúlyozták, az európai országoknak nem szabad elhanyagolniuk az űrkutatást.
A szakértők továbbá arról is beszéltek, a kis országok is lehetnek innovatívok és érhetnek el jelentős eredményeket, az ESA keretén belül pedig mindenki részese lehet a közös sikernek. Például egy állam szállíthat alkatrészeket rakétákhoz, valamint tudósokkal és űrhajósokkal is hozzájárulhat a kollektív erőfeszítésekhez. Szóba került a HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajós program is, amelynek keretében egy magyar asztronauta a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén fog küldetést teljesíteni. Ferencz Orsolya elárulta, hogy a jelentkezőknek lelkileg, fizikailag és pszichológiailag is alkalmasnak kell lenniük, valamint kőkemény kiképzésben részesülnek. A miniszteri biztos szerint a kemény válogatás a legjobb módszer a megfelelő ember kiválasztására.
Ezt kegyetlen játéknak nevezte, de szükségesnek, mondván, odafent minden erejére és tudására szükség lesz a jövendőbeli magyar űrhajósnak.
A miniszteri biztos szerint az elmúlt években jelentős lemaradást pótoltunk be, ami lehetővé tette, hogy 2015-ben teljes jogú tagjai lehessünk az Európai Űrügynökségnek, és elindulhasson a HUNOR program. Felidézte Bay Zoltán híres holdradar-kísérletét, így elmondása szerint a magyar űrkutatás több mint hetvenéves múltra tekint vissza. A szakértők végezetül röviden kitértek az űrbéli rivalizálásra is. Ugo Celestino emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja egy kínai műhold elszállított egy nem működő navigációs szatellitet, emiatt Washingtonban többen aggodalmaiknak adtak hangot, hiszen Peking akár az ő eszközeiket is elszállíthatná.
Az űr ebből a szempontból „vadnyugat”, nincsenek szabályok, és az sem világos, hogy ki vehetné birtokba például a Holdat vagy a Marsot.
Borítókép: Az Európai Űrügynökség (ESA) által közreadott és a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő Thomas Pesquet francia űrhajós által készített kép az Ida névre keresztelt trópusi viharról 2021. augusztus 29-én (Fotó: MTI/EPA/Európai Űrügynökség)
