Nyolcvanhét éves korában elhunyt Sztanyiszlav Suskevics, a független Belarusz első elnöke, aki a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően lett a függetlenné vált ország államfője. Felesége, Irina tájékoztatása szerint Suskevics szerdán hajnalban hunyt el Minszkben, miután áprilisban pár napra kórházba került koronavírus-fertőzéssel. Sztanyiszlav Suskevics kőkemény kritikusa volt utódjának, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek, aki 1994-ben követte őt a belarusz államfői székben, és azóta is sokat bírált szigorral irányítja az országot.
Suskevics az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindításakor is élesen bírálta Lukasenkát, amiért lehetővé tette Moszkvának, hogy Belaruszt katonai felvonulási terepként használja az orosz csapatok számára.
Sztanyiszlav Suskevics egyetemi professzorként lett belarusz parlamenti képviselő az 1980-as évek végén, miközben Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető – a „glasznoszty és peresztrojka” által fémjelzett – politikai reformjainak a végrehajtása zajlott. Az 1991 augusztusában végrehajtott, de végül meghiúsult keményvonalas kommunista puccskísérletet követően a belarusz házelnöknek megválasztott Suskevics vezette a független köztársasággá alakult országot. Suskevics az orosz és az ukrán politikai vezetőket 1991. december 8-án a lengyel–belarusz határ közelében fekvő vidéki vadászházban fogadta, ahol aláírták azt a megállapodást, amely megszüntette a Szovjetuniót, és létrehozta a három szláv szovjet utódállam: Oroszország, Ukrajna és Belarusz új szövetségét, a Független Államok Közösségét (FÁK). Két héttel később további nyolc másik szovjet utódállam csatlakozott a FÁK-hoz, amivel gyakorlatilag leváltották Mihail Gorbacsovot, aki hivatalosan 1991. december 25-én mondott le mint a Szovjetunió első (és egyben utolsó) elnöke. Sztanyiszlav Suskevic büszkén mesélt a fenti megállapodás aláírásáról az AP amerikai hírügynökségnek tavaly adott interjújában, és „diplomáciai mesterműnek” nevezte a Borisz Jelcin első orosz elnökkel és Leonyid Kravcsuk első ukrán elnökkel közösen aláírt dokumentumot.
Egy hatalmas birodalom, egy nukleáris nagyhatalom, amely független államokra hullik, amelyek olyan szorosan működnek egymással együtt, amennyire csak akarnak, és mégis: egyetlen csepp vért sem ontottunk ki
– hangsúlyozta Suskevics az AP-interjúban.
„Úgy döntöttünk, bezárjuk a nemzetek börtönét, és semmilyen bűnbánatot nem éreztünk emiatt” – tette hozzá. Suskevicsnek egyszerre kellett szembenéznie a Szovjetunió felbomlását követő, rémisztően gyors gazdasági összeomlással, és az egyre ijesztőbb politikai zűrzavarral. Suskevics népszerűsége pár év alatt elhalványult, és 1994-ben, az ország első szabad elnökválasztásakor Aljakszandr Lukasenka földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, miután ígéretet tett, hogy talpra állítja a gazdaságot, felveszi a harcot a korrupcióval és helyreállítja a szovjet korszakból megszokott általános szociális ellátást. Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a Twitteren azt írta Sztanyiszlav Suskevics halálhíre kapcsán, hogy „a Szovjetuniót megszüntető nyilatkozaton szereplő aláírása fennmarad a történelemben, emléke pedig a szívünkben”.
Borítókép: Sztanyiszlav Suskevics, a független Belarusz első elnöke (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Vladimir Shtanko)
