Gyanús ügyek az eurovíziós győzelem hátterében – potya pontok az ukránoknak?

Ukrajna nyerte az Eurovíziós Dalversenyt, a győzelem tisztaságára azonban egyre több árnyék vetül. Mint kiderült, Románia Moldovának szánt pontjait is az ukrán csapatnak számolták el, és több más ország is jelezte, hogy hasonlóan jártak. Közben az ukrán elnök további politikai színezetet adott a dalversenynek, és közölte: minden erejével azon lesz, hogy jövőre Mariupolban szervezzék meg a fesztivált – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Zelenszkij örömmámora

Az éppen háborúban álló Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij természetesen nem maradt ki a nagy médiafigyelemmel járó eurovíziós őrületből. A döntő előtt videóüzenetet küldött, amelyben mindenkit arra biztatott, hogy szavazzon a Kalush Orkestrára, a döntő után pedig a Telegramján gratulált „Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát” szavakkal. Arról is írt, hogy mindent megtesznek azért, hogy egy nap a szabad, békés és újjáépített Mariupolban szervezzék meg a dalverseny döntőjét. Hozzátette: 

Ukrajna hamarosan a harcmezőkön is győzelmet arat.

A dalt egyébként maguk az előadók is megtoldották egy politikai üzenettel. A háromperces produkció után, amikor a versenyzők rendszerint köszönetet mondanak a közönségnek, a frontember, Oleh Pszjuk arra szólította fel Európát, hogy „segítsen megmenteni Mariupolt és az Azovsztalt”.

Felháborodott rajongók

Az Eurovízió kapcsán rendszerint összecsapnak a rajongók. Az ukrán dal esetében is egymásnak ment a két oldal. A vita tárgyát azonban most nem feltétlenül a zene minősége, a színpadkép, a jelmez vagy az énekhang jelentette, hanem az a kérdés, hogy politikai alapon született-e meg a döntés. Bár egyesek szerint Európa összefogását mutatja, hogy a zenében is kiállt Ukrajna mellett, mások felteszik a kérdést: „Ha valaki nem áll háborúban, nem is nyerhet?”.

Sokan ugyanis úgy vélik, az összes többi induló az esélytelenek nyugalmával állt a színpadra, mert az idei versenyre nem lehetett olyan teljesítményt hozni, amely túlszárnyalta volna a politikai hátszéllel indított ukránokat.

Az egyik kommentelő már egyenesen azt javasolta, hogy a labdarúgó-világbajnokság kupáját is adják oda az ukránoknak, ha már ennyire a politikáról szól minden.

Az Eurovíziót évek óta követő zenei szakértők szerint idén nem is a győztes dalra kell odafigyelni, hanem a top 5-re, vagyis azokra a zenékre, amelyek az ukránok után következtek, és magas pontot szereztek a szakmai zsűritől is. Azt is mondják, hogy a döntő körüli csinnadratta elcsendesülésével fog letisztázódni, mely dalok kerülnek be a rádiók játszási listájába, és melyek válnak igazi slágerré. A tapasztalat pedig sokszor mutatta már, hogy egy második-harmadik helyen befutó versenyző hosszú távon sikeresebb lesz, mint maga a győztes.

Nem is olyan tiszta az a győzelem?

Az ukránok győzelme azonban most úgy tűnik, nem volt olyan tiszta, mint amilyennek a képernyő mutatta. A romániai sajtóban megjelent hírek szerint ugyanis a román zsűri Moldovának szánt maximális pontját a szervezők indoklás nélkül Ukrajnának irányították át. Románia egyike annak a hat országnak, amelynek szakmai pontjait az EBU, vagyis az Európai Műsorsugárzók Uniója utólag megsemmisítette. Az indoklás szerint Azerbajdzsán, Grúzia, Montenegró, Lengyelország, Románia és San Marino esetében „bizonyos szabálytalan szavazási mintákat” fedeztek fel. A Romániai Közszolgálati Televízió erre közleményben reagált, és azt írták, hogy az EBU egyoldalúan, indoklás nélkül módosította a zsűrijük döntését. Ők ugyanis a maximális, 12 pontot szomszédjuknak, Moldovának adták, az EBU azonban Ukrajnának számolta el. Az EBU ezt elvileg azért tette, mert a szabálytalan szavazás miatt a „hasonló szavazási szokásokkal rendelkező országok” összesített eredménye alapján kialakított pontozást vették alapul mind a második elődöntőben, mind a fináléban. Így végül az a meglepő és nehezen értelmezhető szituáció született, hogy Románia zsűrije egyetlen pontot sem adott a népszerű moldovai Zdob şi Zdubnak, akik ráadásul pont a románokkal való együttélést énekelték meg a Kisvonat című dalukban.

Fotó: Instagram

A román köztévé határozottan nehezményezi, hogy a „szabályokon menet közben változtattak”, és hogy őket nem tájékoztatták erről. A történteket szokatlannak nevezték, és azt is kifogásolták, hogy az ő műsorvezetőjük nem jelenhetett meg az élő adásban, ahogy a többi ország esetében történt, holott erről korábban pontos megállapodást kötöttek. Hasonlóan járt Grúzia és Azerbajdzsán is, ők sem mondhatták el élőben az eredményeiket. A román köztévé most felszólította az EBU-t, hogy adjon magyarázatot a bonyolult és átláthatatlan eljárására, ellenkező esetben további lépéseket tesznek.

Hasonlóan nagy a felháborodás Montenegró részéről is. Ők is benne voltak abban a hat országban, amelyek szakmai pontszámát az EBU átcsoportosította az észlelt szabálytalanságok miatt. A montenegrói stáb is értetlenül áll a történtek előtt. Közleményükben azt írták, hogy a köztévé stúdiójában lebonyolított szavazás a „rendes eljárás szerint történt, és az EBU is megadta jóváhagyását.” Most ők is felszólították az Európai Műsorsugárzók Unióját, hogy adjon részletes tájékoztatást a kizárás miértjéről, ellenkező esetben, Romániához hasonlóan, lépéseket tesznek a helyzet rendezésére.

Bosznia nem nyert, amikor háborúban állt

Elemzők szerint az Eurovíziót nem lehet mentesíteni az aktuális történések és a politika nyomása alól. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy az adott versenyző hogyan áll színpadra: mint egy háborús hős vagy mint egy zenész. Ukrajna idei fellépése kapcsán egyértelműen az előbbi szerep nyilvánult meg – gondoljunk csak a dal szövegére („Mindig haza fogok találni, akkor is, ha már minden út romokban van”), a produkciót követő kiszólásra („segítsetek megmenteni Mariupolt és az Azovsztalt”) vagy az elnöki buzdításra.

A BBC Szerbia Bosznia-Hercegovina 1993-as szereplését idézte fel. Az országban akkor javában dúltak a harcok, Szarajevó indulója mégsem nyerte meg az Eurovíziót. Ismeta Dervoz énekes, producer, aki a boszniai stáb vezetője volt akkor, arról mesélt a portálnak, hogy ők anno arra törekedtek, hogy minél kevésbé éreztessék, hogy háborús övezetből érkeztek. Maga az elutazásuk sem volt médiaesemény, sőt, titokban, lövések elől menekülve hagyhatták csak el az országot, hogy részt vehessenek a szlovéniai előválogatón.

„Szerettük volna, ha egyenlő félként kezelnek minket, olyan emberekként, akiknek joguk van ott lenni. Profikként akartunk megjelenni, nem mint valami balkáni vadak. Zenészek voltunk, akik szerepelni akartak.” Bár a Sva bol svijeta, vagyis A világ minden fájdalma című dal tartalmilag szintén a háborúhoz volt köthető, a dal és az előadás körüli felhajtás jóval kisebb volt, mint most, az ukránok esetében. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a dal csak a 16. helyen végzett.

Jövőre?

Hogy hol lesz a 2023-as Eurovíziós Dalverseny, még nem tudni. A szabályok szerint a rendezés joga a győztes országnak jár, vagyis jövőre Ukrajna a hivatalos házigazda. És bár Volodimir Zelenszkij már a helyszínt adó várost, Mariupolt is „megnevezte”, nemcsak a békét kellene megkötni jövő májusig, hanem a várost is újjá kellene építeni, ami reálisan nézve igencsak nehéz feladat lenne. Alternatív helyszínek máris vannak: London és Varsó is szóba került, döntés azonban csak későbbre várható.