A háború kezdete óta aktivizálódtak a szervezett bűnözői körök Ukrajna háború által közvetlenül nem érintett területein, így Kárpátalján, vagyis − Kijevből nézve − a Kárpátokon túli területeken. A háború előtt főleg a cigarettacsempészet dívott, ám a háború kezdete óta az embercsempészet is óriási bevételeket hoz a szervezett bűnözőknek. Az ukrán sajtó, elsősorban a kárpátaljai eseményekről közvetítő portálok hetente két-három embercsempész elfogásáról adnak hírt. Nem illegális migránsokat és nem a háború elől menekülő embereket csempésznek a bűnözők, akik fix árfolyamon dolgoznak, hanem a frontszolgálat elől menekülni akaró katonaköteles férfiakat. Egy-egy katonaszökevényt 15 ezer euróért, illetve ennek megfelelő dollárért vagy hrivnyáért csempésznek át a zöldhatáron Romániába, Szlovákiába, Lengyelországba, illetve Magyarországra.Ahogy azt lapunk megtudta: hazánk felé leggyakrabban a Tisza mentén vagy magán a folyón keresztül vezethet az útjuk, ott, ahol a cigarettacsempészek már „bejáratták” az útvonalakat. Nemegyszer személyi azonosság is van az ember-, illetve a cigarettacsempészek között.
Három meggyőző példát hozunk a már nagyban zajló embercsempészetre. A kárpátaljai rendőrkapitányság néhány napja közölte, hogy a Huszt járásbeli Velétén a kárpátaljai rendőrök az SBU (Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat) munkatársaival közösen
őrizetbe vettek egy harkovi lakost, aki több mint 15 000 dollárért szervezte meg katonakötelesek illegális határátlépését. Operatív információk birtokában a rendőrök az SBU munkatársaival közösen őrizetbe vették a férfit – éppen akkor, amikor az egyik ügyfelétől a fizetés második részét átvette a Huszt járásbeli Velétén. Az embercsempész akár kilenc évet is kaphat.
A második példa egy szervező elfogásáról is szól. A kárpátaljai rendfenntartók négy sorkatonát lepleztek le, akik illegális határátlépést kíséreltek meg a rahói járásbeli Nagybocskó községben. A 21 és 56 év közötti férfiak a zöldhatáron próbáltak átjutni az államhatáron.
A rendőrök őrizetbe vették az illegális határátlépés közvetlen szervezőjét is, a Szerednye Vogyane (Középapsa) település egy 36 éves lakosát.
A harmadik példa a maffia okmányhamisítási tevékenységét illusztrálja. Az Ukrán Állami Határőrszolgálat Facebook-közlése szerint négy, 20 és 43 év közötti férfi egy időben érkezett az asztélyi ellenőrző ponthoz, hogy a szomszédos Magyarországra utazzanak.
Mindegyik ukrán állampolgár a hadiállapot idején külföldre távozás alapjául az útlevéllel együtt »gyermekeik« három születési anyakönyvi kivonatát nyújtották be ellenőrzésre. Az anyakönyvek hamisnak bizonyultak.
Az egyik „sokgyermekes apa” bevallotta: az igazolványokat egy ismerősén keresztül vásárolta ötszáz dollárért.
A háború csak fokozta Ukrajna amúgy sem kedvező helyzetét a szervezett bűnözés elleni fellépés területén. Ukrajna ugyanis csak a 34. helyet foglalja el a Globális Szervezett Bűnözési Index rangsorban a Global Initiative Against Transnational Organized Crime 2021. évi jelentése nyomán. Ukrajna 6,18 pontot kapott, így Szerbia (6,21) és Nepál (6,16) közé került. (Oroszország 32. 6,24 ponttal).
A jelentés készítői Ukrajnát a magas szintű szervezett bűnözéssel és gyenge ellenálló képességű hatóságokkal rendelkező országok csoportjába sorolták. Alacsonynak ítélték az állam azon képességét, hogy »nyíltan, átláthatóan és hatékonyan« harcoljon a bűnözés ellen.
A maffiák tevékenységére adott választ az Európai Unió a Bűnügyi Fenyegetések Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) frontországokba, így hazánkba való telepítésével. Az EMPACT az EU-t érintő szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés jelentette legfontosabb fenyegetésekkel foglalkozik. A háború miatt információik szerint elsősorban
az emberkereskedelem, -csempészet, az online csalások, kibertámadások, a menekültek támogatását szolgáló pénzeszközökkel való visszaélés és a fegyverkereskedelem területén várható a szervezett bűnözés további megerősödése.
Borítókép: embercsempész elfogása Kárpátalján (Forrás: Kárpáti Igaz Szó /Ukrán Rendőrség)
