„Nem várt helyről jött dicséret: bár Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (nem is volt kötelező), annak minden megkeresésére időben és pontosan válaszolt és elsőként kötött együttműködési megállapodást vele ” – reagált tegnap Varga Judit igazságügyi miniszter arra, hogy a luxemburgi székhelyű testület (EPPO) vezetője, Laura Codruta Kövesi európai főügyész egy lapinterjúban elismerően nyilatkozott hazánkról. A román származású főügyész az Európai Ügyészség egyéves fennállásának alkalmából nyilatkozott az Euronews páneurópai hírcsatornának, hangsúlyozva:
az Európai Unió tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot arra, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tíz milliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt.
Kövesi egyebek mellett elmondta azt is: az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30-60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy „egyszerűen ellopják” az ország kasszájából. Mint mondta, az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem. Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. A főügyész szerint Lengyelország szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Kövesi pozitív ellenpéldaként említette Magyarországot. Mint fogalmazott, bár Magyarország szintén nem volt hajlandó csatlakozni az uniós szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt. Varga Judit erre reagálva a Facebookon úgy fogalmazott:
mi minden európai platformon a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség hívei vagyunk!
Polt Péter legfőbb ügyész egyébként nemrég az európai uniós tagállamok ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network bécsi ülésén úgy fogalmazott: az Európai Ügyészség létrehozásának célja az unió pénzügyi érdekeinek védelme volt. Magyarország – bár a szuverenitást érintő elvi okok miatt nem csatlakozott a szervezethez – arra törekszik, hogy az EU pénzügyi érdekeit ugyanúgy vagy akár hatékonyabban védje, mint teszi azt az EPPO. Polt Péter beszélt arról is: az Európai Unió a pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknél – amennyiben az EU szükségesnek látja – pótmagánvádlóként léphet fel. Erre a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad. Az Európai Uniót – ebben az esetben mint sértettet – a pótmagánvádas eljárás során akár az Európai Ügyészség is képviselheti.
A luxemburgi székhelyű testülethez egyébként 22 EU-tagállam csatlakozott, az ügyészség munkájához azonban Magyarország mellett Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia sem kívánt csatlakozni. A dánok és az írek nem vesznek részt az uniós szintű igazság- és belügyi intézkedések végrehajtásában. Magyarország korábban azzal indokolta a döntést, hogy
a szervezet működése az alaptörvénnyel sincs összhangban, ugyanis hazánkban az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.
Az EPPO saját feladataként az uniós költségvetést károsító bűncselekmények, köztük a csalás, a korrupció és a pénzmosás kivizsgálását, valamint az unió pénzügyi érdekeinek átfogó védelmét határozza meg.
Borítókép: Laura Codruta Kövesi európai főügyész (Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement)
