Viták közepette kezdte meg működését az Európai Ügyészség

Věra Jourová uniós biztos szerint nem véletlen, hogy a magyarok és a lengyelek nem csatlakoztak.

Az egykori DNA-irányító magára haragította Bukarest urait is Fotó: Reuters

Luxembourgi székhellyel, egyelőre huszonkét uniós tagállam részvételével alakult meg kedden az Európai Ügyészség (EPPO). A szervezet feladata az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett bűncselekmények feltárása, valamint az unió pénzügyi érdekeinek átfogó védelme lesz. Míg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a továbbiakban is igazgatási vizsgálatokat folytat majd, az EPPO lényegében huszonkétféle büntető jogi rendszert szem előtt tartva már bűnügyi nyomozásokért felel.

– Ilyen szervezetre eddig nem volt precedens az EU-ban

– mondta az EPPO luxembourgi székhelyén tartott keddi sajtótájékoztatóján Laura Codruța Kövesi uniós főügyész, a román korrupcióellenes ügyészség egykori vezetője. Kövesi elmondása szerint az uniós ügyészség függetlenségéhez nem férhet kétség, mint ahogy ahhoz sem, hogy a szervezet a következő időszakban tagállami esetek ezreiben indít majd nyomozást. Elárulta, az elsők ezek közül Németországot és Olaszországot érintik.

Luxembourgban nyitotta meg kapuit az Európai Ügyészség Fotó: EPPO

Az EPPO-t létrehozó uniós rendelethez öt tagállam, Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország nem csatlakozott. A dánok és az írek nem vesznek részt az uniós szintű igazság- és belügyi intézkedések végrehajtásában. Magyarország esetében pedig korábban azzal indokolták a döntést, hogy a szervezet működése

az alaptörvénnyel sincs összhangban, ugyanis hazánkban az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

Polt Péter legfőbb ügyész idén áprilisban mindenesetre munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, amelyben rögzítették az együttműködés és információcsere kereteit. Laura Codruța Kövesi keddi sajtónyilatkozatában üdvözölte a magyar megállapodást és reményét fejezte ki aziránt, hogy a többi távol maradó állammal is köthet hasonló alkut.

Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke nem volt ennyire elnéző a távol maradókkal. Mint mondta, ő maga már az előző biztosi mandátumának nagy részét is azzal töltötte, hogy meggyőzze a csatlakozásról a szkeptikus tagállamokat. Nevén nevezte Magyarországot és Lengyelországot is: a két országgal kapcsolatban megjegyezte, szerinte van kapcsolat azok EPPO-ból való távolmaradása és a velük szembeni jogállamisági aggályok között. Az EU új jogállamisági mechanizmusáról és az uniós ügyészségről szólva elmondta: mivel az új költségvetés és a mentőalap rekordmagas összeget foglal magában, az unió egyetlen eurócentet sem hagyhat ellenőrizetlenül. – Jó nap ez az európai adófizetőknek! – hangoztatta a biztos Luxembourgban.

Az EPPO ügyészi kollégiumába minden tagállamból delegálnak illetékest, akik lényegében a nemzeti hatóságoktól függetlenül folytatnak vizsgálatot. Az ügyészek jelölése azonban nem zökkenőmentes, erről itt írtunk részletesen.

The European Public Prosecutor's Office is now up and running.

It will watch vigilantly the sound management of EU funds, including our recovery plan #NextGenerationEU Protecting taxpayers' money is critical. Welcome EPPO! pic.twitter.com/QNY1FhtQ5y — Ursula von der Leyen (@vonderleyen) June 1, 2021

Mint arról korábban beszámoltunk, éles konfliktusba keveredett Szlovéniával Laura Codruța Kövesi, amikor azt mondta, a csatlakozást elutasító országok „politikai megfontolások” alapján hozták meg döntéseiket.