Éles konfliktusba keveredett Szlovéniával, de öt másik országnak is „üzent” Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség kedden hivatalba lévő vezetője. Az újonnan létrehozott szervezethez – amely az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban nyomoz és emel vádat – csak huszonkét uniós tagország csatlakozott, Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország a távolmaradást választotta. Kövesi egy minapi interjúban azt mondta, a csatlakozást elutasító országok „politikai megfontolások” alapján hozták meg döntéseiket. Egyben azon reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság „meggyőzi” a távolmaradókat, s végül csatlakoznak az ügyészséghez.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Finnország és Szlovénia, tagságuk ellenére sem küldtek ezidáig ügyészeket az európai szervezetbe. Kövesi szerint Ljubljana „aggasztó eset”, mivel Janez Janša miniszterelnök alkalmatlansággal indokolva utasította el a szlovén parlament által kijelölt jelölteket. – Az Európai Ügyészséget nem azért hozták létre, hogy egyesek asztalfiókba rejtegessék a szlovén ügyleteket. Az együttműködés hiányáról van szó a ljubljanai hatóságok részéről, s ez súlyosan árt az európai források felügyeletét végző ellenőrző szervek hitelének Szlovéniában – fogalmazott Kövesi. Janez Janša Twitter-bejegyzésben válaszolt a szervezet román vezetőjének. A szlovén miniszterelnök azt kérte Kövesitől, hagyjon fel a liberálisok és baloldaliak által sugallt politikai játékokkal. Július elsejétől egyébként Szlovénia tölti be az EU soros elnöki tisztét.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik
Az Európai Ügyészség élére kinevezett Laura Codruța Kövesi korábbi tevékenységét a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén az első, sikeres évek után számos ellentmondás övezte. 2018-ban az akkori bukaresti igazságügyi miniszter visszaélésekre, alkotmánysértésekre és rossz menedzseri tevékenységére hivatkozva kezdeményezte leváltását, amelyet végül egy alkotmánybírósági döntés után érvényesített Klaus Johannis államfő. A romániai igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges visszaéléseket kivizsgáló ügyészi osztály később vádat emelt Kövesi ellen hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis tanúzás miatt. Az ügyben még nem született döntés.
