Éles konfliktusba keveredett Szlovéniával, de öt másik országnak is „üzent” Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség kedden hivatalba lévő vezetője. Az újonnan létrehozott szervezethez – amely az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban nyomoz és emel vádat – csak huszonkét uniós tagország csatlakozott, Magyarország, Lengyelország, Dánia, Írország és Svédország a távolmaradást választotta. Kövesi egy minapi interjúban azt mondta, a csatlakozást elutasító országok „politikai megfontolások” alapján hozták meg döntéseiket. Egyben azon reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság „meggyőzi” a távolmaradókat, s végül csatlakoznak az ügyészséghez.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
Finnország és Szlovénia, tagságuk ellenére sem küldtek ezidáig ügyészeket az európai szervezetbe. Kövesi szerint Ljubljana „aggasztó eset”, mivel Janez Janša miniszterelnök alkalmatlansággal indokolva utasította el a szlovén parlament által kijelölt jelölteket. – Az Európai Ügyészséget nem azért hozták létre, hogy egyesek asztalfiókba rejtegessék a szlovén ügyleteket. Az együttműködés hiányáról van szó a ljubljanai hatóságok részéről, s ez súlyosan árt az európai források felügyeletét végző ellenőrző szervek hitelének Szlovéniában – fogalmazott Kövesi. Janez Janša Twitter-bejegyzésben válaszolt a szervezet román vezetőjének. A szlovén miniszterelnök azt kérte Kövesitől, hagyjon fel a liberálisok és baloldaliak által sugallt politikai játékokkal. Július elsejétől egyébként Szlovénia tölti be az EU soros elnöki tisztét.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik
Az Európai Ügyészség élére kinevezett Laura Codruța Kövesi korábbi tevékenységét a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén az első, sikeres évek után számos ellentmondás övezte. 2018-ban az akkori bukaresti igazságügyi miniszter visszaélésekre, alkotmánysértésekre és rossz menedzseri tevékenységére hivatkozva kezdeményezte leváltását, amelyet végül egy alkotmánybírósági döntés után érvényesített Klaus Johannis államfő. A romániai igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges visszaéléseket kivizsgáló ügyészi osztály később vádat emelt Kövesi ellen hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis tanúzás miatt. Az ügyben még nem született döntés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!