A koronavírus-járvány egyértelműen csökkentette a házasságkötések és a vállalt gyermekek számát – idézte a Reuters hírügynökség a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) közleményét. Demográfusok ugyanis megállapították, hogy Kína megalkuvást nem tűrő „zéró Covid” politikája – amelynek értelmében egész lakóházakat vagy kerületeket helyeznek karantén alá akár már egy-egy pozitív fertőzött esetén is – súlyos és maradandó károkat okozhatott a gyermekvállalási kedvben.
A házasságok és születések csökkenő számához ráadásul az is hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentős volt a költségemelkedés az oktatás és a gyermeknevelés területén. Továbbá a gazdasági és az olyan társadalmi változások, mint például a városiasodás, a felsőfokú végzettség igénye és a munkaerőpiaci verseny még inkább hozzájárultak a számok csökkenéséhez.
Kínában sok nő továbbra is késlelteti a házasságot vagy a gyermekvállalást
– mutatott rá a közleményében az NHC.
Mára már több nő jár egyetemre Kínában, mint férfi, ezáltal az átlagos jövedelmük is magasabb. Nem véletlen, hogy a bruttó hazai termék (GDP) több mint negyven százalékát a nők állítják elő az országban, ami az egyik legmagasabb arány a világon.
Sok kínai nő meg van győződve arról, hogy a házasság következtében fel kellene adnia anyagi függetlenségét és ezzel korábbi életvitelét is. Egy 2021-es felmérés szerint a hajadon nők 44 százaléka vélekedett így, míg a férfiak 54 százaléka a család fenntartásához szükséges megfelelő pénzügyi háttér hiányával magyarázta az alacsony gyermekvállalási kedvet
– nyilatkozta az Insider amerikai pénzügyi portálnak Allison Malmsten, a kínai Daxue tanácsadó vállalat munkatársa.
A kínai vezetés 2015-ben eltörölte az egy gyermek politikát, 2021-től kezdődően pedig bababónusszal és hosszabb szülési szabadsággal támogatja a több gyermek vállalását, amelyet a tervek szerint biztosítási, adó- és lakástámogatással egészítenének ki. Egy átlagos kínai házaspár azonban már így is hét-nyolc embert tart el, hiszen gyermekeik mellett szüleikről is gondoskodniuk kell részben a kulturális hagyományok, részben pedig az alacsony nyugdíjak miatt.
Demográfusok úgy becsülik, rekordalacsony lehet idén az újszülöttek száma Kínában: 2020-ban 12 millió gyermek született, tavaly csupán 10,6 millió, idén viszont tízmilliónál is kevesebb újszülöttre számítanak.
Egy tavaly készült felmérés arra mutatott rá, hogy a következő 45 évben Kína népessége a felére csökkenhet, ami Raymond Yeoung hongkongi közgazdász szerint az egész világ számára figyelmeztető jel. A szakértő úgy véli, a távol-keleti ország az ellátási lánc magja, és a sok millió elveszett munkaerő sokként fogja érinteni a globális ellátási láncot, ami világszerte ellátási nehézségeket és további áremelkedéseket okozhat majd.
Borítókép: A kínai újévet ünnepli egy család Pekingben 2022. január 31-én (Fotó: Getty Images/Anadolu Agency/Varvara Kotsebuk)
