Részleges mozgósítást rendeltek el a szakadár Hegyi-Karabah Köztársaságban

Az azeri egységek több stratégiai magaslati ponton is átvették az irányítást, folyamatosan erősítik pozícióikat.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2022. 08. 03. 20:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újra fellángolt az erőszak az Azerbajdzsán és Örményország között fekvő Hegyi-Karabahban, és a bakui kormányzat szerdán bejelentette, hogy több magaslati helyszínen átvette az uralmat a térségben, illetve örmény célpontokat semmisített meg. A harcokban eddig legkevesebb három ember meghalt, és tovább nőtt a háború veszélye a hegyvidéki enklávéban.

Átvettük az irányítást több stratégiai magaslati ponton, beleértve a domboldalakat is

− jelentette be az azeri védelmi minisztérium szerdai nyilatkozatában, hozzátéve, hogy csapataik folyamatosan erősítik pozícióikat. 

Szerdán a harcoló felek arról számoltak be, hogy két örmény és egy azeri katona életét vesztette a fegyveres összecsapásokban, amelyekkel ismét megnőtt egy súlyos fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye a 2020-as hegyi-karabahi háború után. Ezek a tűzpárbajok vélhetően lelassítják az Azerbajdzsán és Örményország között az Európai Unió közvetítésével hónapok óta folyó béketárgyalásokat.

A növekvő feszültség miatt Arajik Harutjunjan hegyi-karabahi szeparatista vezető szerdán részleges katonai mozgósítást rendelt el a térségben − áll az elnök honlapján.

Az 1991-ben kirobbant, éveken át tartó első hegyi-karabahi háború több mint 30 ezer áldozatot követelt.

Ezt követően 2020 őszén Örményország és Azerbajdzsán ismét összecsapott a hegyvidéki térség miatt, amely Jereván támogatásával de facto elszakadt Azerbajdzsántól. A második hegyi-karabahi háborúban több mint 6500 ember vesztette életét, és az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodás alapján Moszkva orosz békefenntartókat küldött Hegyi-Karabahba, Jereván pedig jelentős területet engedett át Azerbajdzsánnak.

A Baku és Jereván között az elmúlt években lezajlott diplomáciai enyhülés ellenére továbbra is nagy a feszültség a két volt szovjet tagköztársaság között. Mindkét ország rendszeresen beszámol erőszakkitörésről és katonai áldozatokról.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök idén áprilisban és májusban Brüsszelben tárgyalt Nikol Pasinján örmény kormányfővel, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a két vezető idén nyáron ismét személyesen találkozhat.

Az azeri és az örmény külügyminiszter − a 2020-as háború vége óta első alkalommal − júliusban Grúziában folytatott megbeszélést.

Az Interfax orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztérium szerdai nyilatkozatára hivatkozva megerősítette, hogy az orosz békefenntartók által felügyelt térségben valóban kiújultak a fegyveres harcok, miután az azeri katonai erők megszegték a tűzszüneti egyezményt.

Borítókép: Azeri katona és rendőr áll őrt Azerbajdzsán Kalbajar régiójában (Fotó: Reuters/Aziz Karimov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.