A pandémia utáni első vatikáni tömegeseménynek ígérkezik az 1978-ban a katolikus egyházat csupán 33 napig vezető, „mosolygós pápa”-ként ismert I. János Pál vasárnapi boldoggá avatása, amelyet virrasztás előz meg szombat este. A huszadik század egyik zseniális pápájának nevezte a szentszéki napilap, a L'Osservatore Romano I. Jánost Pált, aki rövid pápasága ellenére a mai napig aktuális üzenetet hagyott egyházára.
A boldoggá avatási misét Ferenc pápa mutatja be vasárnap délelőtt a Szent Péter téren, ahova az esős idő ellenére százezres tömeget várnak elsősorban Olaszország egyházmegyéiből. Ez lesz az első igazi tömegesemény a járványügyi korlátozások oldása óta. Szombat este virrasztást tartanak a lateráni Szent János-bazilikában.
A venetói Belluno közelében, 1912-ben született Albino Lucianit 1978. augusztus 26-án választották meg pápává, és szeptember 28-án reggel holtan találták meg vatikáni lakosztályában. Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában található. Alig egy hónapig tartó pápasága alatt néhány audienciát tartott, beszédeket mondott, dokumentumokat bocsátott ki, de boldoggá avatása eljárása során egész papi szolgálatát figyelembe vették.
Halála után 44 évvel Luciani pápa alakja ma is vonzó mély lelkisége miatt
– írta a l’Avvenire.
Az olasz püspöki kar napilapja kiemelte, hogy alig választották meg, I. János Pál máris új stílust vezetett be a Vatikánban az egyszerűség és az evangélium szelleme nevében. Lemondott olyan korábbi szokásokról, mint a fejedelmi többesszám használata, a pápák megkoronázása, nem akart trónra ülni, igaz, az audienciákon hordszéken vitette magát, mivel így a hívők – akkor még kivetítők hiányában – messziről is jobban látták. Jelszava az alázat volt, az egyház szegénységi fogadalmát hirdette, az igazság és a béke keresését, a testületi vezetést, a vallások közötti párbeszédet, a missziós szolgálatot szorgalmazta. Azt mondogatta, hogy egy papnak nem lehet bankszámlája – emlékeztek rá a boldoggá avatást megelőző szentszéki sajtótájékoztatón. I. János Pál a béke szükségességéről beszélt kortársainak: levelet írt az 1978 szeptemberében a Camp David-i békeegyezményt aláíró Anvar Szadat egyiptomi, Menahem Begin izraeli és Jimmy Carter amerikai elnöknek. Az első pápa volt, aki az úrangyala-imádságot kísérő egyik beszédében a Koránból idézett.
Albino Luciani az olaszországi egyházban és társadalomban is ismert volt elkötelezettségéről. 1935-ben szentelték pappá, 1958-ban Vittorio Veneto püspöke, 1969-től Velence pátriárkája volt, 1973-ban bíboros lett. A hetvenes évek elején az olasz püspöki kar elnökhelyettese volt.
Többek között egyházi újságíróként is dolgozott. Személyesen tapasztalta meg a második háború utáni évtizedek gazdasági átalakulási folyamatát és annak hatását a munkásosztály életére. Velencei pátriárkaként szerepet vállalt a gyártulajdonosok és a sztrájkoló dolgozók közötti közvetítésben. Részt vett az 1962 és 1965 közötti II. Vatikáni Zsinaton, és közeli kapcsolatban állt elődjével, VI. Pál pápával. Egyházfővé választásáról a bíborosok alig 26 óra alatt döntöttek; későbbi beszámolók szerint a pápaválasztó konklávén maga helyett a lengyel Karol Wojtylát javasolta, aki a következő pápa lett 1978 októberében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!