Maga a történelem
II. Erzsébet királynő 1952. február 6-án – édesapja, VI. György király halála után – lépett az Egyesült Királyság trónjára.
Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán a londoni Westminster apátságban Anglia királyává koronázták, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő a trónon.
A Buckingham-palota először csütörtökön kora délután adott ki közleményt arról, hogy az uralkodó orvosi felügyelet alatt áll, miután orvosai „aggasztónak” találták egészségi állapotát. A közlemény nem részletezte az aggodalom okát.
Az a tény azonban, hogy a Buckingham-palota közzétette a csütörtöki hivatalos nyilatkozatot, önmagában rendkívüli jelentőségű volt, mivel az udvar a legindokoltabb eseteken kívül szinte soha nem közöl részleteket a királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról.
A titoktartás szigorára jellemző, hogy II. Erzsébet királynő néhai édesanyjáról, a 102 esztendős korában, 2002-ben elhunyt Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.
II. Erzsébet királynő halálhírét az udvar közleménye alapján, az előre kidolgozott protokollnak megfelelően a Press Association közszolgálati brit hírügynökség tette közzé csütörtök este.
Ezzel egy időben a királynő személyi titkára értesítette az uralkodó haláláról Liz Truss brit miniszterelnököt, a londoni külügyminisztérium pedig hivatalos értesítést küldött a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országai közül annak a tizenötnek, amelyeknek most is a mindenkori brit uralkodó az államfője. Ezek közé tartozik Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!