– Az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése minden határidőnél fontosabb – nyilatkozta Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos kijevi látogatásán, adta hírül a Kiszo.net.
Az uniós biztos Kijevi útján többek között tárgyalt Olga Sztefanisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel is. A találkozó során megtárgyalták a következő reformintézkedéseket, amelyek az alkotmánybíróság kiválasztási eljárását, az oligarchaellenes törvényt, a médiáról szóló törvényt és a nemezti kisebbségekről szóló törvényt foglalja magába.
A brüsszeli politikus szerint korai még Ukrajna európai uniós csatlakozásának időpontjáról beszélni, ami szerinte lehet 2024 előtt, de az után is. Mindenekelőtt Kijevnek előbb azokra a reformokra kell koncentrálnia, amelyek majd a tagsághoz vezetnek.
Sztefanisina egyetértett az Európai Bizottságot képviselő politikus véleményével. Kiemelte, hogy Kijev gondoskodni fog arról, hogy az ország egy kijelölt időpontig készen álljon az európai uniós csatlakozásra.
Denisz Smihal ukrán kormányfő nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy országa két éven belül az Európai Unió teljes jogú tagja lehet. Optimista kijelentésének alapja, hogy mint elmondta, abból „Ukrajna már teljesítette a társulási egyezményben foglaltak 65 százalékát, a maradékot pedig az év végéig fogja elvégezni” – fogadkozott. Az Európai Unió még júniusban adta meg Kijevnek – és Moldovának – a tagjelölti státust, azzal a reménnyel, hogy 2029-re lehetnek a közösség teljes jogú tagjai. Ám addig – mint arról Várhelyi Olivér is beszámolt – a tagjelölt országoknak össze kell harmonizálniuk a törvényeiket az európai normákkal. Ez a korrupció elleni küzdelem mellett az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, törvények átvételét vagy éppen a sajtó- és véleményszabadság kiterjesztését is jelenti.
Várhelyi Olivér kijevi látogatását követően csütörtökön Ungváron Kárpátalja megye vezetőivel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökségével és más kisebbségi érdekvédelmi szervezetek képviselőivel is tárgyalt – adta hírül az MTI. Kijelentette:
Európa régi adóssága, hogy megköszönje Kárpátaljának azt az óriási segítséget, amelyet Ukrajna többi régiójának nyújt.
Várhelyi Olivér találkozott Viktor Mikitával, a Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás elnökével, majd Volodimir Csubirkóval, a megyei tanács (közgyűlés) elnökével. A találkozókról kiadott hivatalos sajtóközlemények szerint a bővítési biztos kijelentette:
Kárpátalja mindenkor számíthat mind az ő személyes, mind pedig európai uniós kollégáinak támogatására.
A KMKSZ ungvári székházában Várhelyi Olivér zárt ajtók mögött tárgyalt a szövetség elnökségével, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetőivel, valamint az ukrajnai román kisebbség érdekvédelmi szövetségének felelős titkárával, Aurica Bojescuval. A kétnapos ukrajnai látogatásáról szólva Várhelyi Olivér elmondta: Európa régi adóssága, hogy megköszönje Kárpátaljának azt az óriási segítséget, amelyet Ukrajna többi régiójának nyújt. – A megyében munkát kapnak a menekültek, be tudnak illeszkedni, ugyanakkor egy humanitárius központ is Kárpátalja, mivel rajta keresztül érkezik a segítség Ukrajna többi területére – jelentette ki a magyar biztos. Kárpátalja multietnikus régió, és – szavai szerint – Ukrajna legjobb nagykövetei azok a kisebbségek, akiknek az anyaországaik az unióban találhatók.
Ukrajna tagjelölti státusának megőrzése és majdani európai uniós csatlakozása kapcsán Várhelyi Olivér emlékeztetett arra, hogy ennek egyik politikai feltétele a kisebbségi jogok védelme, érvényesülése, ezen belül pedig egy új kisebbségi törvény elfogadása.
Barta József, a KMKSZ alelnöke szerint Ukrajna, az ukrán nép talán a legtöbb áldozatot hozta azért, hogy az Európai Unió tagja legyen. Ezt az irányvonalat maximálisan támogatják a kárpátaljaiak, ezen belül az itt élő magyarok. – Mi azt szeretnénk, hogy Ukrajna teljesítse az európai uniós csatlakozás minden feltételét, így az európai normáknak megfelelő kisebbségpolitika folytatását is – fogalmazott a kárpátaljai politikus.
Kárpátalja közvetlenül négy európai uniós országgal is határos, így érdekelt a minél szorosabb régióközi kapcsolatokban. Barta József kifejtette: a megye a háború ellenére is partneri kapcsolatokat ápol a szomszédos régiókkal és egészében véve Magyarországgal is, amit tovább szeretne fejleszteni, és reméli, hogy országos szinten is helyreáll a korábbi magyar–ukrán jószomszédi viszony – húzta alá a KMKSZ alelnöke.
Borítókép: Várhelyi Olivér tanácskozik Kijevben (Forrás: Twitter/Várhelyi Olivér)
