Koszovó és Szerbia ismét destabilizációval vádolja egymást

A Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat.

Szabadka, 2014. november 2. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök beszédet mond az 1944/45-ös vérengzések szabadkai áldozatainak emlékére felállított új, a Vergődő madár című korábbi bronzszoborhoz hasonló alkotás avatásán Szabadkán, a Zentai úti temetőben 2014. november 2-án. A hamvaiból feltámadó főnixmadarat - más vélemények szerint turult - ábrázoló 350-400 kilogrammos korábbi bronzszobrot máig ismeretlen tettesek lopták el egy éve. A szobor annak a 852, Szabadkáról és környékéről elhurcolt főleg magyar, horvát és német embernek állított emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki. Az új szobor az ellopott alkotás helyére került. MTI Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd

A pristinai vezetés szerint Szerbia destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy támogatja a hivatalukat elhagyó koszovói szerbeket, míg Belgrád szerint éppen a koszovói kormány igyekszik felborítani a térség békéjét azzal, hogy ilyen lépésekre kényszeríti a helyi szerbeket.

A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség tagjai a múlt hét végén úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által kiadott rendszámtáblák koszovóira történő cseréjét. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a koszovói belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, mert az közölte, hogy a koszovói rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint figyelmeztetniük, majd büntetniük kell azokat az autósokat, akik nem cserélik koszovóira a Szerbiában kiadott rendszámtáblájukat.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Belgrád destabilizálni akarja Koszovót azzal, hogy a helyi szerbek mellé állt, amikor azok kiléptek az intézményekből.

Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint tektonikus változások történtek a szerbek kivonulásával, és felelősségteljes viselkedésre van szükség a béke megőrzése érdekében. Véleménye szerint a koszovói vezetés ezzel az intézkedéssel is Szerbiát akarja provokálni.

A koszovói szerbek lépése miatt a kormány, a hivatalok és a rendőrség is nehéz helyzetbe került, a belügyminisztériumnak például teljes rendőri egységeket kellett Észak-Koszovóba irányítania, hogy legyen, aki felveszi a munkát.

 

Novembertől a Koszovóban élő szerbek nem használhatják tovább a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat, hanem koszovóira kell őket cserélniük. Albin Kurti koszovói miniszterelnök eredetileg augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban előbb szeptember elsejére, majd november elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését. Az intézkedésről szóló hír július végén felháborodást keltett a Koszovó északi részén élő szerbek körében, akik úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében. A halasztás hírére később eltávolították őket, de a helyzet továbbra is feszült maradt.

Albin Kurti október végén bejelentette, nem halasztja el a rendszámtáblacserét annak ellenére, hogy nyugati partnerei azt kérték, adjon még tíz hónapot a helyi szerbeknek. 

Mint mondta, körülbelül tízezer jármű rendszámtábláját kell lecserélni, mert azokat még akkor adták ki, amikor Koszovó Szerbiához tartozott. Végül úgy döntött, hogy fokozatosan, jövő áprilissal bezárólag vezeti ki a Szerbiában kiadott rendszámokat, a figyelmeztetések azonban már megkezdődtek. Erre válaszul Szerbia készenlétbe helyezte a hadseregét, valamint növelte a harckészültséget, az indoklás szerint azért, hogy a katonaság minden esetleges feladatra azonnal válaszolni tudjon. Milos Vucsevics védelmi miniszter kedden a belgrádi Pink Televízióban arról beszélt, hogy a koszovói szerbek kivonulása nem végleges, ők voltaképpen csak felfüggesztették a munkájukat mindaddig, amíg Koszovó nem teljesíti a brüsszeli megállapodásban foglaltakat. A szerbek a kilenc éve aláírt megállapodás legfontosabb pontjának a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a megalakítását tartják, ennek létrehozását azonban Pristina folyamatosan elhalasztja.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

A két ország között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd uniós közvetítéssel, ám nagyobb előrelépés azóta sem történt.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök beszédet mond az 1944–45-ös vérengzések szabadkai áldozatainak emlékére felállított új, a Vergődő madár című korábbi bronzszoborhoz hasonló alkotás avatásán Szabadkán, a Zentai úti temetőben 2014. november 2-án (Fotó: Molnár Edvárd)