Több ezer koszovói szerb vonult utcára hétvégén azt követelve Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a Szerbia által kiállított rendszámtáblák betiltására vonatkozó intézkedést. Tiltakozásuk jeléül a törvényhozásban, igazságszolgáltatásban, rendvédelmi szerveknél dolgozó koszovói szerbek ott hagyták munkahelyüket, s mindaddig nem térnek vissza, amíg Pristina nem változtat a rendszámtáblákkal kapcsolatos álláspontján.
Saját földünkön vagyunk, és nem adjuk fel. Nincs meghátrálás. Éljen Szerbia!
− jelentette ki Goran Rakics, a Szerb Lista koszovói szerb politikai párt vezetője. A párt azzal a felkiáltással hívta utcára hétvégén híveit, mutassanak egységet, és üzenjék meg Európának, hogy Szerbiához tartoznak.
Az egyre növekvő feszültségekre reagálva Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, az, hogy a koszovói szerbek kivonultak az állami intézményekből, egyáltalán nem segít a helyzet megoldásában, sőt tovább fokozhatja az ellentéteket.
Az események mentén a vezető koszovói és szerb politikusok is egymásnak feszültek, az ilyenkor megszokott nacionalista retorikát alkalmazva.
Belgrád ezen viselkedését már ismerjük a kilencvenes évekből, amikor a horvátországi szerbek váltak a nacionalizmus eszközévé. Ezek a manipulációs módszerek nem működnek, meg kell érteni, hogy ez a haladás, normalizáció és béke ideje
− írta Facebook-oldalán a koszovói kormánypárt egyik képviselője. Haki Abazi többek közt azzal vádolta Szerbiát, hogy fegyvereket szállít Koszovó szerbek által lakott északi területeire. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a mostani feszültségek mögött Moszkva áll, nincs közük az állampolgárok érdekeihez, csupán a Kreml bábjaként működő szerb vezetés hatalmi játszmáinak eredménye.
Ana Brnabics szerb kormányfő ugyanakkor rámutatott: a koszovói szerbek csupán a 2013-ban Pristina és Belgrád közt az Európai Unió közbenjárásával megköttetett brüsszeli egyezményt szeretnék betartatni. A közel tízéves megállapodás − amely a Koszovó és Szerbia közti kapcsolatok normalizációjának alappillére − többek közt előírja egy Koszovón belüli szerb önkormányzati unió létrehozását, melyet Pristina mind ez ideig nem tett meg.
Ennek keretein belül a koszovói szerbek széles körű autonómiát élveznének, megkötve ezzel a koszovói kormányzat kezét például bizonyos regionális tisztviselők elmozdításában.
Ez azért is fontos, mivel a mostani tüntetések egyik kiváltó oka volt, hogy Pristina leváltotta a koszovói szerb rendőrség vezetőjét, amiért a rendvédelmi szerv tagjai nem voltak hajlandóak megbírságolni a rendszámtáblájukat le nem cserélő állampolgárokat.
Ezzel kapcsolatban Alekszandar Vucsics szerb elnök is egyeztetett Washington belgrádi nagykövetével. A megbeszélésről elmondta, biztosította az Egyesült Államokat: Szerbia továbbra is elkötelezett a béke fenntartása, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és minden aláírt megállapodás teljes körű végrehajtása mellett.
Borítókép: NATO-katonák egy koszovói úton, amit a koszovói szerbek zártak le (Fotó: Europress/AFP/Erkin Keci)
