Az igazságot mindig meg lehet védeni, még Párizsban is – Szijjártó Péter ezzel az üzenettel osztotta meg interjúját, amelyet a France 24 angol nyelvű francia televíziócsatorna Talking Europe című politikai műsorában adott.
A külgazdasági és külügyminiszter arra a kérdésre, nem számít rossz üzenetnek-e, hogy részt vett az oroszországi energiakiállításon, úgy válaszolt, az energetikai kérdést nem kötik össze ideológiai vagy politikai megközelítéssel.
Az, hogy együttműködünk Oroszországgal energiakérdésekben, nem politikai ízlésünk, és nem szórakozásból van, hanem az infrastruktúra régióbeli adottságai miatt
– magyarázta. Majd rámutatott, Magyarország elhelyezkedése miatt egyszerűen fizikailag lehetetlen elegendő olajjal és gázzal ellátni az országot az orosz források nélkül. Arra a felvetésre, hogy mégis hagyatkozhatnánk alternatív útvonalakra, például lengyel vagy horvát cseppfolyós gázra (LNG), emlékeztetett, hogy ennél több LNG-t már nem tudunk vásárolni Horvátországtól.
Azonban a teljes kép a régióban megváltozhatott volna, ha egy nagy amerikai és osztrák cég nem hagy cserben bennünket
– folytatta. Majd felidézte, hogy Romániánál a fekete-tengeri gázmezők kitermelési jogát amerikai és osztrák vállalatok szerezték meg, amelyek hét éven keresztül hitegették Magyarországot, hogy elkezdik a kitermelést, még szerződést is aláírtunk velük, amelynek értelmében jövőre kellett volna megkezdeniük a szállítást. – De mi történt? Az amerikaiak és az osztrákok is bejelentették, hogy pénzügyi szempontból mindez nem éri meg nekik, és kivonultak – tette hozzá.
Az interjú következő szakaszában a paksi atomerőmű bővítésének ügye került terítékre, ahol a riporter ismét az oroszok szerepét firtatta.
Szijjártó Péter sietett rámutatni, hogy a lényegi egység, az irányító és vezérlőrendszer történetesen Franciaországból érkezik.
Azt is elmagyarázta, hogy a Roszatommal a szerződést még 2014-ben kötöttük meg, illetve hogy a jelenlegi erőmű is a Roszatom technológiáját használja, ezért nem akartunk azzal kísérletezni, hogy két különböző technológia hogyan képes egymással együttműködni.
Az ukrajnai háborúról szót ejtve a tárcavezető világossá tette, hogy Magyarország minél előbbi békét szeretne, de azt nem kívánta kommentálni, hogy a békének milyen feltételek mellett kellene létrejönnie. Azt viszont leszögezte, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Végül az Európai Bizottság és a magyar kormány között megtárgyalt 17 intézkedési pont került szóba, amelyről az Európai Parlament – köztük magyar ellenzéki politikusok – a minap úgy szavazott, hogy nem elégségesek, ezért az uniós források visszatartását szorgalmazták.
Jelenleg politikai észrevételek vannak Magyarországgal szemben, mert konzervatív, keresztény-demokrata kormány van hivatalban már 12 éve, és ezen túlmenően sikeresek is vagyunk
– vélekedett az ügyről Szijjártó Péter. – Az Európai Parlament egy politikai testület, amely politikai döntéseket hoz, baloldali többséggel rendelkezik, gyűlölnek bennünket politikai szempontból – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországon rendszerszintű korrupció lenne, úgy reagált, hogy ha ez igaz lenne, akkor a magyar GDP nem tudna jóval az uniós átlagot meghaladó ütemben növekedni. Ezután kikérte magának azokat a bírálatokat, amelyek a magyarországi demokrácia, a magyar emberek döntésének képességét kérdőjelezik meg.
De mondjuk akkor azt, hogy Macron elnök nem demokratikus vezető, mert vannak vele szemben kritikus hangok Franciaországban? Ez természetes, hiszen politikáról van szó.
Mindig lesz kritika a kormánnyal szemben, de megkérdőjelezni egy ország demokratikus természetét pusztán azért, mert vannak kritikus hangok, szerintem túlzás, mivel nem lenne demokrácia, ha nem lennének kritikus hangok – magyarázta.
Minden tőlünk telhetőt megteszünk, biztos, hogy nem rajtunk fog múlni
– zárta szavait arra a kérdésre, hogy december elején megállapodás születhet-e a helyreállítási alappal és kohéziós alappal kapcsolatban.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/KKM)
