Nagyrészt az önök erőfeszítéseinek köszönhetően nemcsak a kollektív Nyugat országunk elszigetelésére irányuló terveit sikerült meghiúsítanunk, hanem aktivizálnunk is sikerült az együttműködést a világközösség legtöbb tagjával – fejtette ki a Kreml honlapján olvasható üzenetében Vlagyimir Putyin, aki a diplomácia prioritásait az orosz állampolgárok törvényes jogainak védelmében és a külföldön élő oroszok támogatásában, a neonácizmus és az etnikai megkülönböztetés megnyilvánulásai elleni küzdelemben nevezte meg.
Hangsúlyozta: Moszkva továbbra is a „többpólusú és demokratikus világrendet” fogja előmozdítani, amely az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak tiszteletben tartásán alapul. A diplomáciai kapcsolatok fő témája szerinte a „felelős nemzetközi partnerekkel” való együttműködés további erősítése.
A szakmai ünnep előestéjén Putyin egy évvel meghosszabbította két külügyminiszter-helyettes, Mihail Bogdanov és Alekszandr Grusko megbízatását, habár mindkét diplomata életkora meghaladta a közszolgálatban bevezetett 65 éves korhatárt.
A Nyugat új „keresztes hadjáratot” akar indítani a Kelet ellen, „ukrán neonácikat élcsapatként felhasználva” – ezt már Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette ki a szakmai ünnepségen. Meggyőződése szerint az orosz nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt semlegesíteni fogják. Kifejtette: a második világháború óta a legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb évtized következik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján reagált Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró publikációjára, amely szerint az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren keresztül összekötő gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantását Joe Biden amerikai elnök rendelte el. Zaharova képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államokat nem lehet felelősségre vonni a világ infrastruktúrája ellen elkövetett diverzánsakciók miatt. Szerinte Washington addig folytatja ezt, amíg meg nem állítják.
Kiemelte: Moszkvát nem lepték meg a Hersh által levont következtetések, és kifogásolta, hogy az európai országok nem érdekeltek a felelősök megtalálásában, ugyanakkor elfogulatlan nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben.
A NATO-nak a dezinformáció ellen meghirdetett küzdelmét úgy jellemezte, hogy az voltaképpen cenzúra, az Oroszország és Kína elleni agresszív propaganda eszköze. Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős vezetőjének azt a nyilatkozatát kommentálva, amelyben az orosz média betiltását az unióban a szólásszabadság védelmével indokolta, Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy „az eltérő véleménynek a véleménypluralizmus nevében való elnyomása abszolút oximoron”. Borrell kijelentésére, amely szerint az EU támogatja az Oroszországban külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközöket, azt mondta, ez a megnyilvánulás alátámasztja a moszkvai döntés helyességét.
Grusko külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapnak azt nyilatkozta, hogy az EU „egyáltalán nem önálló semmilyen fontos döntés meghozatalában”. Kijelentette: Oroszország kész lesz együttműködni az unióval, ha Brüsszel függetlenséget mutat.
Zaharova, kitérve a Japánnal megkötendő békeszerződés lehetőségére, azt mondta, hogy ez a téma Oroszország számára lezárva marad. Indoklása szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokról szóló alapvető dokumentum aláírásáról tárgyalni egy olyan állammal, amely Moszkvával szemben nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel és igyekszik sérteni az érdekeit. Szerinte az amerikai hiperszonikus rakéták japán területre történő telepítése minőségileg megváltoztatná a régió biztonsági helyzetét és negatívan befolyásolná a világ stratégiai stabilitását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő számára nem jelent kiemelt problémát, ha Emmanuel Macron francia elnök úgy dönt, hogy megfosztja a Becsületrend nagykeresztjétől. Hozzátette: az orosz állampolgárok tisztában vannak vele, hogy számára más ügyek élveznek prioritást. Macron a héten Becsületrenddel tüntette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pool/Mihail Klimentyev)
