Emmanuel Macron francia elnök a sorozatos diplomáciai kudarcok ellenére újabb tervvel rukkolt elő, amellyel béketárgyalásokat kezdeményezhet Oroszország és Ukrajna között.
Macron megbízta külpolitikai tanácsadóját, Emmanuel Bonnét, hogy Kína vezető diplomatájával, Vang Yi-vel együttműködve dolgozzon ki egy olyan keretet, amely a jövőbeli tárgyalások alapjául szolgálhatna, állítják a terveket ismerő személyek.
A francia stratégia szerint a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között már idén nyáron sor kerülhet, ha minden jól megy.
A francia elnök a legutóbbi kínai útja során az informátorok szerint megpróbálta arról is meggyőzni a kínai elnököt, hogy vegye fel a kapcsolatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, azonban a nyilvános információk szerint a két fél még mindig nem beszélt egymással.
Az egyelőre nem világos, hogy Macron béketervét támogatja-e Kijev, illetve annak szövetségesei, amelyek közül sokan elutasították azokat a tűzszüneti javaslatokat, amelyek lehetővé tennék Oroszország számára, hogy megtartsa a háború során elfoglalt területeket. Sok nemzet szkeptikus azzal kapcsolatban is, hogy Kína semleges közvetítőként tudna szolgálni, tekintettel az Oroszországgal való kapcsolatára. A két nagyhatlom ugyanis az utóbbi időben többször ígéretet tett a kapcsolatok erősítésére, beleértve a hétfői felhívást a hadseregeik közötti együttműködés fokozására.
Macron hivatalának egyik tisztviselője megerősítette Bonne tervét, hogy beszéljen Vanggal, de nem kívánta kommentálni a részleteket, hozzátéve, hogy Franciaország szövetségeseit tájékoztatták minden francia kezdeményezésről. A kérdésekre válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy nem ismeri az információ forrását, és nehéz ellenőrizni annak hitelességét.
Az ukrán háborúval összefüggésben egyes európai tisztviselők attól tartanak, hogy sokan veszélyesen magas elvárásokat támasztanak egy esetleges ukrán ellentámadással szemben, amely nem biztos, hogy eléggé döntő lesz ahhoz, hogy Kijev felszabadítsa az összes, Oroszország által megszállt területet.
A reálisabb cél egy körülbelül harminc kilométeres előrenyomulás délen, amely Ukrajna legütőképesebb tüzérségét az orosz utánpótlási vonalak hatótávolságába helyezné, és megteremtené a feltételeket egy 2024-es mélyebb előrenyomuláshoz
– jelentette korábban a Bloomberg.
Macron korábban azt állította, hogy fontos szerepet szán Kínának, és hogy az Oroszországgal való kapcsolatának köszönhetően észhez térítheti Moszkvát. Peking eddig nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne nyomást gyakorolni Moszkvára a csapatok kivonása érdekében.
A világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek csoportjának vezető diplomatái – köztük Franciaország – a héten jóváhagyták Zelenszkij békefeltételeit, amely magában foglalja az orosz csapatok teljes kivonását ukrán területről.
Kijev ismételten kijelentette, hogy területi engedmények nem kerülhetnek szóba, és Ukrajna több szövetségese is támogatja ezt az álláspontot, figyelmeztetve, hogy bármilyen megállapodás, amely lényegében befagyasztaná a háborút, csak időt adna Oroszországnak, hogy felfegyverkezzen, és mielőbb újabb offenzívát indítana.
Sajtóinformációk szerint Macron terve hosszú távú biztonsági biztosítékokra támaszkodva hozná el a békét Ukrajnában. A biztosítékok célja, hogy elrettentse Oroszországot a jövőbeni agressziótól.
Az egyik informátor szerint Ukrajna szövetségesei pedig azon is dolgoznak, hogy miként lehetne fenntartani a fegyverek és kulcsfontosságú ellátmányok, például a 155 milliméteres lőszerek folyamatos biztosítását.
Borítókép: A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (j) Hszi Csin-ping kínai államfő társaságában a dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartománybeli Kuangcsouban 2023. április 7-én (Fotó: MTI/AP/SIPA Pool/Jacques Witt)