Joe Biden amerikai elnök kedden hivatalosan is bejelentette, hogy újraindul a 2024-es elnökválasztáson.
– Amikor négy éve indultam az elnökségért, azt mondtam, hogy egy csatába indulunk Amerika lelkéért. Ez most sincs másképp. A kérdés az, hogy az előttünk álló években szűkül vagy tágul a szabadságunk? Több jogunk lesz, vagy kevesebb? Én tudom, hogy milyen válaszokat akarok ezekre a kérdésekre, és szerintem önök is. Ezért indulok újra az elnökségért – jelentette be a Youtube videómegosztó-oldalon közzétett videójában Joe Biden.
Noha a 80 éves demokrata politikus régóta a kérdések kereszttüzében állt indulását illetően, eddig csupán sejtette szándékait. Április 25-e szimbolikus dátum a demokrata vezető életében: négy évvel ezelőtt ugyanekkor jelentette be indulását.
Másképp alakulhat a harc, mint 2020-ban
Az elnök eloszlatta azokat a pletykákat is, hogyha újra indulna, azt nem Kamala Harris jelenlegi alelnökkel tenné. Biden és Harris tehát újra együtt méreti meg magát 2024-ben is – és ezúttal nem lesz kihívójuk a demokrata oldalon, hiszen regnáló elnök ellen nem szokás indulni.
A republikánuson viszont annál több.
Jelenleg továbbra is Donald Trump korábbi republikánus elnök vezeti a konzervatív tábor „népszerűségi versenyét”, és számos elemző arra számít, hogy 2024-ben újra Joe Biden és Donald Trump küzd majd az elnöki székért.
Azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a harc nem olyan lesz, mint a 2020-as, amikor Trumpnak kellett felmutatnia elnöksége sikereit, megküzdenie a koronavírussal és közben kampányolni, miközben Joe Biden delawarei házának pincéjéből irányította a kampányát. Nagy kérdés az elemzők körében, hogy a 80 éves politikus hogyan birkózik meg egyszerre az elnöki teendőivel és a kampány okozta nehézségekkel, ugyanis 2024-ben már nem lesz elég videóüzenetekkel megszólítani a szavazókat, országjárásra kell majd indulnia és adománygyűjtéseken kell résztvennie.
Arról nem beszélve, hogy most Bidennek kell majd megvédenie elnöki éveit és sikereit, amely a közvélemény-kutatások szerint nem lesz egyszerű, ugyanis az elnök elfogadása negyven százalék körüli. Sőt pártokon átívelő elégedetlenség mutatkozik a gazdasági nehézségek, a woke-őrület és az ígéreteinek – mint a diákhitel elengedésének – be nem tartása körül. Az NBC News egy friss felmérése szerint az amerikaiak hetven százaléka nem akarja Bident újra elnöknek, sőt még a demokrata szavazók 51 százaléka is így vélekedett.