Arra a kérdésünkre, hogy a belgorodi csata egyértelműen jelzi-e, hogy már nem az Egyesült Államok irányítja Volodimir Zelenszkijt, és az ukrán elnök önjáróvá vált-e, az Alapjogokért Központ geopolitikai szekértője azt válaszolta,
Belgorod egy pszichológiai hadművelet volt, amely Bahmut elvesztéséről volt hivatott elterelni – elsősorban az ukrán és az orosz – közvélemény figyelmét, és ezt a funkcióját el is látta.
Véleménye szerint mindez rávilágított arra, hogy az ukrán katonai vezérkar nem érez teljes elkötelezettséget a politikai vezetés azon ígérete mellett, hogy a rendelkezésükre bocsátott nyugati haditechnikát nem alkalmazzák Oroszország nemzetközileg elismert határain belül, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
ez a sajnálatos eszkaláció – mely pusztán kommunikációs hatást kívánt elérni – ismét távolabb visz a békétől. Pedig Ukrajna is óriási veszteségeket szenvedett, gazdasága súlyosan megsínylette a konfliktust, és elemi érdeke lenne legalább a fegyverszünet.
Koskovics Zoltán szerint sajnálatos, hogy a háborúpárti nemzetközi közvélemény – ideértve a magyar baloldali sajtót is – mennyire megünnepelte „Belgorod meghódítását”.
– Nem vitatható az az állítás, hogy az Egyesült Államok hathatós támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne folytatni a harcot, és ennek megfelelően nem elképzelhető, hogy az országot olyan személyek irányítsák, akiknek komoly vitája lenne az USA-val – fogalmazott az elemző, majd hozzátette, hogy
Az elmúlt időszakban az amerikai sajtóban megjelent, Zelenszkij elnökre nézve kellemetlen kiszivárogtatások arra engednek következtetni, hogy a Biden-adminisztráció így próbál neki üzenni: jobban figyelembe kell vennie Washington prioritásait. Gondolok itt a Washington Postban megjelent értesülésre, mely szerint az ukrán elnök felrobbantotta volna a Barátság kőolajvezetéket, illetve a New York Timesban napvilágot látott legfrissebb információra, mely szerint a Kreml elleni dróntámadásért, Kijev tagadása ellenére, valóban az ukránok a felelősek.
Ennek ellenére, mint ahogyan azt az elemző elmondta, az USA jelezte európai szövetségeseinek, hogy amennyiben átadják saját F–16-osaikat Kijevnek, úgy Washington ez ellen nem emel kifogást. – Az amerikai vadászgépek körül kialakult kommunikációs cirkusz véleménye szerint leginkább a modern nyugati tankok miatt lezajlott színjátékra emlékeztet, ugyanakkor azt, hogy az ukránok kaphatnak-e az amerikai harci repülőkből, végső soron az döntheti el, hogy mennyire hatékonyan használják fel azokat a Leopard tankokat, illetve más nyugati páncélozott járműveket, amelyekhez már hozzájutottak, tette hozzá.
Vagyis: a jelenlegi ukrán offenzíva sikerén áll vagy bukik az F–16-osok sorsa
– fogalmazott a szakértő.
Kérdésünk kapcsán, hogy valóban hónapok kérdése-e, hogy az F–16-os gépek csatasorba álljanak, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, hogy az ukrán pilóták nyugati gépekre történő átképzése hosszabb időt vesz igénybe. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy Ukrajna – veszteségei okán – nem bővelkedik orosz típusú repülőkre már kiképzett pilótákban, így lehet, hogy lesznek olyanok, akik szinte a semmiről kezdik. Ugyanakkor szerinte nem vehető biztosra, hogy a kiképzés csak most fog kezdődni. Példaként megemlítette Rishi Sunak brit miniszterelnök télen tett bejelentetését, miszerint a brit légierő megkezdi az ukránok kiképzését, majd hozzátette, hogy ez a folyamat – a közvélemény szemei elől elrejtve – akár már azóta tarthat. Ahhoz, hogy az ukránok egyáltalán hozzájussanak ezekhez a gépekhez, előbb demonstrálniuk kell, hogy a már megkapott páncélosokat hatékonyan tudják felhasználni – hívta fel a figyelmet.
