A különleges egységek egyik fő feladata, hogy likvidálják Vlagyimir Putyint − árulta el a Die Welt német lapnak adott interjújában az ukrán hírszerzés egyik magas rangú parancsnoka. Vadim Szkibicki elmondta, az orosz elnök ellen nagyon nehéz merényletet elkövetni, ugyanis mindig a legmagasabb fokú biztonsági intézkedéseknek megfelelően védik, ahogy fogalmazott „meghúzza magát, bár most már kezdi kidugni a fejét”. A különleges egységek „halállistáján” szerepel még többek közt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője, Szergej Szurovikin orosz tábornok, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, valamint Ramzan Kadirov csecsen vezető is. − Háborúban állunk és ők az ellenségeink. Likvidálásuk sok civil életét menthetné meg − jelentette ki Szkibicki.
Mindig azt mondom, hogy az ellenséget tisztelni kell. Természetesen tiszteletben tartom a döntésüket
− reagált a meggyilkolását pedzegető interjúra Prigozsin.
Washington nem örülne Putyin meggyilkolásának
Az Egyesült Államok a háború kirobbanását követően egyből nyilvánvalóvá tette, nem támogatna egy Vlagyimir Putyin elleni merényletet. 2022 áprilisában Lindsey Graham republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében buzdított az orosz elnök likvidálására, a Fehér Ház akkor is határozottan elhatárolódott ettől.
Az egyetlen módja, hogy véget vessünk ennek [a háborúnak], hogy valaki Oroszországban elintézi ezt a fickót [Vlagyimir Putyint]
− írta Graham.
Ez nem egyeztethető össze az Egyesült Államok kormányának álláspontjával. Határozottan nem egy olyan kijelentés, amelyet bármelyikünk szájából hallanának, aki ebben az adminisztrációban dolgozik
− húzta alá Jen Psaki, a Fehér Ház akkori szóvivője. Szakértők szerint ha az Egyesült Államok támogatna egy ilyen merényletet, az elképesztően veszélyes precedenst teremtene, amelyre a világ bármely országa hivatkozhatna a későbbiekben.
Már nem Washington irányít?
Szkibicki beismerése egy újabb jele annak, hogy Ukrajna több esetben figyelmen kívül hagyja legfőbb szövetségesének kéréseit. Ezt jól mutatja a május elején a Kreml ellen elkövetett dróntámadások példája is, amely mögött egy friss jelentés szerint az ukrán különleges egységek állhatnak. Emellett amerikai tisztviselők szerint Kijev állhat a „Putyin filozófusaként” is emlegetett Alekszandr Dugin lánya elleni merénylet, a Vladen Tatarszkij orosz katonai blogger elleni robbantás, valamint az orosz−ukrán határ menti területeken − főként Belgorodban − elkövetett szabotázsakciók mögött is. Ez utóbbival kapcsolatban a Biden-adminisztráció elismerte, aggódik amiatt, hogy Ukrajna ígérete ellenére saját területén kívül használja a Washington által biztosított fegyvereket és hadi eszközöket.
Ez az aggodalom valós, hiszen a héten a belgorodi támadások elkövetőiként azonosított „orosz partizán alakulat” harcosai amerikai gyártmányú katonai járművek birtokában voltak.
Washington minden egyes Ukrajnának nyújtott katonai támogatás alkalmával leszögezi, hogy az amerikai fejlesztésű és gyártású fegyvereket Kijev nem vetheti be orosz területen. Ez megtörtént akkor is, amikor az F−16-os vadászgépek küldéséről állapodtak meg a felek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen
− jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. Noha Kijev kategorikusan tagadja, hogy bármi köze is lett volna a fenti eseményekhez, ezeket figyelembe véve egy nagyon fontos kérdés merül fel a katonai támogatások kapcsán: ér-e bármit Ukrajna ígérete? A jelenlegi események egyre inkább arról tanúskodnak, hogy Washington kezéből kezd kicsúszni az irányítás, ami rendkívüli eszkalációs veszélyt rejt magában.
Orosz–ukrán háború 
