A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatosan Reynders azt mondta, továbbra is aggodalmak vetődnek fel az állami hirdetések átlátható elosztásának hiánya, az összeférhetetlenségi helyzetek és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében. Egyes tagállamok reformokat kezdeményeztek közszolgálati műsorszolgáltatóik függetlenségének megerősítésére, ugyanakkor több más tagországban továbbra sem foglalkoztak az ezzel kapcsolatos kihívásokkal. Közölte továbbá, a jelentés számos ajánlást tartalmaz, amelyek többek között az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására és az újságírók biztonságának javítását célzó intézkedésekre, valamint a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogára terjednek ki.
Szavai szerint a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, néhány országban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, a civil szervezetek és emberijog-védők pedig továbbra is finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása jelentette kihívásokkal szembesülnek.
Közölte: a jelentés alapján az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa általános és országspecifikus vitát kezd, és vizsgálják az ajánlások végrehajtását. – A jogállamisági jelentés nem büntetést, hanem egy párbeszéd kezdetét jelenti a tagállamokkal – tette hozzá az uniós biztos.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése Magyarországgal összefüggésben kiemelte: a kormány teljes mértékben végrehajtotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítésére és a Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítására vonatkozó ajánlást. Az igazságszolgáltatási tanács megerősített szerepe lehetővé fogja tenni, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét – írták.
Az uniós testület szerint a Kúriára vonatkozó új szabályok hozzájárulnak a működése átláthatóságához és csökkentik a politikai beavatkozás lehetőségét. Elismerték az igazságszolgáltatási rendszer „rendkívül hatékony” teljesítőképességét az eljárások hosszát illetően. Megjegyezték, hogy Magyarország az uniós feltételességi mechanizmus keretében indított eljárásra válaszul számos korrupcióellenes reformot vezetett be, és új nemzeti korrupcióellenes stratégiát készít elő. Emellett Integritás Hatóságot hozott létre az uniós források elköltésének felügyeletére. Aggodalomra okot adónak nevezeték ugyanakkor, hogy – mint írták – a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg. A jelentés szerint a lobbizásra vonatkozóan nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén. Továbbra is aggályos, hogy nincs jogszabály, amely az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását biztosítaná – jegyezték meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!