A mostani deklaráció inkább azt szolgálja, hogy a megadás ténye láthatóbb legyen, a katonai fegyverletételt egy politikai megadás is követte
– fogalmazott lapunk megkeresésére Farid Szafijev. Az azerbajdzsáni Center of Analysis of International Relations elemzőintézet igazgatója azzal kapcsolatban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy csütörtökön az önhatalmúlag kikiáltott örmény Hegyi-Karabah Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta a rendeletet az összes állami intézmény feloszlatásáról. Ennek értelmében 2024. január 1-től fogva, három évtizedes fennállás után megszűnik az egyébként senki által el nem ismert köztársaság.
Reintegráció és amnesztia
A szakértő elmondta, a szeparatista állam feloszlását követően megindulhat a terület reintegrációja.
Az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a rendvédelmi szervek, a különböző infrastruktúrák összekapcsolása veszi kezdetét, hiszen ezek eddig mind Örményországhoz voltak becsatornázva
– magyarázta Szafijev. A szeparatista állam megszűnésével egy érdekes helyzet alakul ki, ugyanis annak több vezetője is háborús bűncselekményeket követett el Baku álláspontja szerint. Ruben Vardanjánt – aki a köztársaság belügyminisztereként szolgált – szerdán fogták el az azeri hatóságok, csütörtökön pedig Bakuban négy hónap börtönbüntetésre ítélték, ezt követően terrorizmus vádjával állhat újra bíróság elé. – Az illetékes azeri hatóságok legutóbbi közlése szerint bizonyos esetekben amnesztiát kaphatnak a szeparatista entitás politikusai, fegyveresei. Azonban akik súlyos bűncselekményeket követtek el, azoknak mindenképp bíróság elé kell állniuk – mutatott rá az elemző.
A 2020-as második karabahi háborút lezáró tűzszüneti egyezmény értelmében a térségben orosz békefenntartók biztosították idáig a békét – mint a múlt heti események mutatták, kevés sikerrel. Az ő jövőjük egyelőre kérdéses, Szafijev nem kívánta kommentálni a helyzetet.
Történelmi esély a békére
Örményországban az azeri villámoffenzíva óta folyamatosak a tüntetések, a demonstrálók a kormányt hibáztatják a kialakult helyzet miatt, Hegyi-Karabah feladásáért. A térségből emellett közel hetvenezren menekültek el az anyaországba. – Nem gondolom, hogy ezek a megmozdulások hatással lennének Nikol Pasinján hatalmára, ugyanakkor egy államcsínyt sosem lehet kizárni – vélekedett a szakértő.
Hozzátette, a mostani helyzet történelmi lehetőséget ad az igazi béke elérésére a térségben, ez azonban csak akkor igaz, ha Örményország stabilizálódik.
A menekültek helyzetéről szólva elmondta: amennyiben úgy döntenek, maradhatnak korábbi lakhelyeiken, sokan ugyanakkor nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni. A beszámolók alapján a legnagyobb félelmük, hogy az azeri katonák, valamint az ide visszaérkező, a kilencvenes évek háborúja alatt elmenekülő azeri belső menekültek etnikai tisztogatást hajtanak végre. A szakértő rámutatott, sokan vannak köztük olyanok, akik valószínűsíthetően háborús bűncselekményeket követtek el, ezért hagyják el a térséget.
Fontos emlékeznünk arra is, hogy az azeriek a kilencvenes években ugyanezen a területen etnikai tisztogatás áldozatai voltak. Most más a helyzet, a helyieknek van választási lehetőségük: vagy maradnak, vagy elmennek
− zárta szavait Szafijev.
Borítókép: Ilham Aliyev azeri elnök és felesége, Mehriban Aliyeva által hagyott rózsaszálak a 2020-as hegyi-karabahi háború azerbajdzsáni áldozatainak emlékhelyén az épülő Győzelmi Parkban, Bakuban 2023. szeptember 27-én, a 44 napos háború kitörésének harmadik évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Azerbajdzsáni elnöki hivatal sajtószolgálata)
