Megelégelték a Willkommenskulturt a németek, többségük már nem akarja, hogy Németország ugyanannyi bevándorlót fogadjon be, mint korábban – derült ki a Deutschlandtrend elnevezésű felmérésből, amelyet az ARD regionális közmédiumokat tömörítő szövetség és a Die Welt német napilap megbízásából készítettek.
A bevándorlók szinte ellenőrizetlen beáramlása, valamint az elhelyezésükkel és az integrációjukkal járó gondok miatt a migrációs nyomás az egyik legvitatottabb témává vált Németországban – ami jelentős nyomást gyakorol a balliberális kormányra.
A lakosság 64 százaléka most már inkább hátrányokat lát a bevándorlásban, ami több mint tíz százalékpontos növekedés május óta. Eközben a németeknek mintegy a negyede tartja előnyösnek a migrációt – világít rá a közvélemény-kutatás. A lakosság véleményében ráadásul elképesztő összhang mutatkozik meg:
a Zöldek híveinek kivételével (29 százalék) minden párton belül relatív vagy abszolút többségben vannak azok, akik támogatják a bevándorlás nagyobb mértékű korlátozását.
A szociáldemokraták (SPD) pártolóinak körében ez 44 százalék, a liberálisoknál (FDP) 66 százalék, a Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) támogatóinál 68 százalék, míg a bevándorlásellenes AfD-nél 92 százalék.
A felmérés alapján a választópolgárok jelentős része várja a keményebb fellépést a szociáldemokrata vezetésű kormánykoalíciótól: a határellenőrzés szigorítását (82 százalék), a megállapodásokat megkötését az afrikai országokkal (77 százalék), illetve a migrációs felső határ bevezetését (71 százalék) is szorgalmazzák az állampolgárok.
A német önkormányzatok egyébként már régóta sürgetik a szövetségi kormányt, hogy biztosítson több forrást a migránsok kezelésére, rámutatva, hogy a befogadóhelyek túlterheltsége hasonlónak tűnik a 2015-ös eseményekhez, amikor Németország több mint egymillió menekültet fogadott be a Willkommenskultur jegyében. Az ellenzéki pártok is felszólították a kormányt, hogy korlátozza a menedékkérők számát, Markus Söder bajor tartományi kormányfő például azt javasolta, hogy a menedékkérők számát évente kétszázezer főben maximálják – részletezte a Deutsche Welle német közszolgálati média.
Berlin ehelyett továbbra sem a saját portáján söpröget, hanem Brüsszeltől várja a megoldást, és a migránsok kvóta szerinti szétosztását sürgeti az európai uniós tagállamok között.
Továbbá a tömeges, illegális migráció okait megszüntető megoldások helyett olyan látszatintézkedésekkel próbálnak megfelelni a velük szemben növekvő követeléseknek, mint hogy a szabad átjárást biztosító schengeni övezeten belül, Csehországgal és Lengyelországgal közös határukon vezetnének be ellenőrzéseket – írta meg lapunk is.
A Deutschlandtrend eredményei szerint ugyanakkor a lakosság kezdi elveszíteni a türelmét, a demokráciába vetett bizalom alaposan megrendült. Már csak 44 százalékuk elégedett a demokrácia működésével Németországban, ami hét százalékpontos csökkenés az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
A politikai térkép is alaposan megváltozott a 2021-es választásokhoz képest, ha most szavaznának az emberek, a jelenleg kormányzó SPD már csak a harmadik helyre futna be 16 százalékkal, míg a CDU/CSU ragadná ismét magához a hatalmat 28 százalékkal. A bevándorlásellenes AfD pedig egyre csak tör előre, már a lakosok 22 százaléka állt be a radikálisok mögé – ezzel ők lennének a második helyezettek.
