Hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke egy merényletben meghalt. A mai napig nem tudni pontosan, hogy ki és miért végezte ki a valaha volt legfiatalabb amerikai elnököt. Az egykori amerikai elnökről Nógrádi György biztonságpolitikai szakember beszélt.
Fiatalsága
John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én egy politikusi családba született, akinek már az édesapja, Joseph Kennedy is befolyásos politikus és üzletember volt, aki 25 évesen már a helyi bank elnöke volt, feleségül vette Boston polgármesterének a lányát, Rose Kennedyt, akivel kilenc gyermekük született, és a későbbi elnök a második volt a sorban. Kennedy apja az egész amerikai történelmben is különlegesnek számított, azon kevesek közé tartozott, akik az 1929-es válság előtt az összes részvényüket eladták a tőzsdén, ezzel pedig rengeteg pénzre tettek szert. A vágya az volt, hogy a legidősebb fiából amerikai elnököt faragjon. Mindent megtett, hogy pénzügyminiszter legyen, de az amerikai elnök, Franklin Delano Roosevelt inkább londoni amerikai nagykövetnek nevezte ki 1938-ban − mondta el lapunknak Nógrádi György.
Neville Chamberlain, az Egyesült Királyság miniszterelnökével Joe Kennedy jó viszonyt ápolt egészen 1940-ben bekövetkezett haláláig, viszont az őt követő Sir Winston Churchill miniszterelnök nem volt hajlandó szóba állni vele, inkább közvetlen kapcsolatot tartott fent az amerikai elnökkel. John Fitzgerald Kennedy bátyja halála után a család első számú elnökjelöltje lett. Az édesapjával megegyeztek, hogy 1960-ban elindul az elnöki székért, de túl sokan nem veszik komolyan − folytatta.
A Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján is elindult, amit sikerült is megnyernie, mert nagyon megnyerő volt és kiváló szónoki képességei voltak.
Ahogy korábban a kongresszusi kampányok, úgy az elnökválasztási kampány is családi ügy maradt.
Az édesapja fizetett mindent, a kampánymenedzsere pedig a testvére, Robert Kennedy volt. Végül az előválasztást megnyerte azzal, hogy alelnökének Johnsont tette meg. Ez meggyőzte a szavazókat, és így ők indulhattak a Richard Nixon – Henry C. Lodge republikánus párossal szemben. A kampány végig kiélezett volt, ám a döntést a televíziós vita hozta el, hiába tanácsolták a legtöbben Nixonnak, hogy ne álljon ki Kennedyvel szemben, ő négyszer is megtette, és ez sorsdöntőnek bizonyult a választás végeredményének szempontjából.
Nixon biztos volt benne, hogy ő a tehetségesebb, és simán megveri Kennedyt. Kiállt egy fekete zakóban, szürke arccal, sápadtan egy fiatal, erőtől duzzadó jelölttel szemben, akibe minden nő beleszeretett
− mondta el Nógrádi György.
Elnökként
Beiktatására 1961. január 20-án került sor, amikor felesküdött az USA 35. elnökének. Ekkor hangzott el: „Ne azt kérdezd, hogy az országod mit tehet érted, hanem azt, hogy Te mit tehetsz az országért.”
Elnöksége alatt rengeteg reformot vezetett be, fellépett a feketék jogainak érvényesítéséért, és ezért képes volt katonákat is küldeni, egy olyan szociális programot indított, amiben a kutatásokat, az oktatást és az egészségügyet is támogatta.
Fellépett az egész Amerikát behálózó maffiával szemben is. Nemzetközi színtéren megváltoztatta az azonnali atomcsapás elvét, azaz ha bárhol támadtak volna egy hadosztállyal a szovjetek, akkor egy hadosztállyal mentek volna az amerikaik is, nem pedig atomot dobtak volna rájuk. Észrevette, hogy a szocialista világrendszer nem egységes, és külön kezdett tárgyalásokba Jugoszláviával és a lengyelekkel − mondta el a szakértő.
Nógrádi György arról is beszélt, hogy Kennedy külpolitikája kiemelkedően jó volt, hiszen élete során bejárta a világot, tárgyalt Titóval, a francia főparancsnokkal Vietnámban, bejárta a Szovjetuniót, talán mondhatni, hogy nem volt olyan amerikai elnök, aki ennyire ismerte volna a világot, mint ő.
Hruscsov és Kennedy 1961. júniusi bécsi találkozója után a szovjet vezető azzal a meggyőződéssel távozott, hogy Kennedy gyenge elnök. Részben emiatt történt, hogy 1961 augusztusában utasítást adott a berlini fal felhúzására és nukleáris fegyverek telepítésére Kubába. Kennedy azonban jól taktikázott, és a Bécsben folytatott tárgyalásaik során elérte, hogy Hruscsov visszavonja arzenálját szigetekről, az USA rakétái pedig maradhattak a NATO-tagország Törökországban. Mind a két vezető úgy távozott Bécsből, hogy nyert.
Rengeteg ellensége volt
Nagyon érdekes Kennedy élete. Szentül hitte, hogy ő nyolc éven át elnök lesz, majd őt Robert öccse követi, majd pedig Ted Kennedy jön nyolc évig. Rengeteg ember szerette, de nagyjából ugyanannyi gyűlölte is. A kubaiak soha nem bocsátották meg neki, hogy nem intézte el Fidel Castrót
− tette hozzá Nógrádi.
Nem lehet tudni, hogy miért ölték meg. Ami biztos, hogy elment 1963. november 22-én Texasba a következő évi előválasztásra kampányolva. Oda, ahol hatalmas a bűnözés, és ahol az érkezése előtti napokban már újsághirdetéseket tettek közzé, hogy körözik őt − fejtegette a szakértő.
– Az, akit ezzel gyanúsítottak, Lee Harvey Oswald, ő nem tehette, hiszen nem tudott volna ilyen rövid idő alatt három lövést is leadni. Egy helyi bártulajdonos megölte az elkövetőt felháborodásában, de ő a börtönben veszítette az életét, mielőtt bármit megtudhattunk volna. Az összes prostituált, aki a bárban dolgozott, mindet megölték. Ellene voltak a déli demokraták, a kubaiak gyűlölték, a maffia is ellene volt.
Soha nem derül már ki, hogy pontosan mi történhetett
− zárta szavait a szakértő.
Borítókép: John Fitzgerald Kennedy 1961-ben (Fotó: AFP)
