A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség − hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
A magyar államfő kiemelte:
nem a túlnépesedés a probléma, a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi.
A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is – mutatott rá Novák Katalin, megoldásként felvázolva: ne tántorítsuk el a fiatalokat a gyermekvállalástól, szüntessük meg a félelem kultúráját és Ferenc pápára hallgatva mondjunk igent az életre.
Az éghajlatváltozás egyike azon kevés kérdéseknek, amelyekben a világ vezetői egyetértenek és összefognak
− közölte Novák Katalin, emlékeztetve: Magyarország elvégezte a házi feladatát, miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja, jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet.
Hozzátette: a 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint ötven százaléka. Magyarország élen jár a zöldenergia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi, a bruttó hazai termék (GDP) és a gyermekvállalási kedv közötti összefüggés világos.
Minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv, minél több a pénz, annál kevesebb a gyerek
− mutatott rá. A legfejlettebb G20-országok 1990-es és aktuális adatait összevetve kifejtette: az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer magasabb, az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékkal nőtt, eközben a teljes termékenységi arányszám 34 százalékkal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re. Átlagosan majdnem egy gyermekkel van kevesebb a családokban.
