A magyar államfő az interjúban emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására eddig két alkalommal, legutóbb idén augusztusban tett látogatást Kijevben. Novák Katalin a hetilapnak úgy fogalmazott, az összetartozás tudata, az egymásért viselt felelősség vitte Kijevbe, mivel Kárpátaljára politikai értelemben Kijeven keresztül vezetett az út. A köztársasági elnök elmondta, a megbékélés szándékát, a béke kívánságát és a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítását tolmácsolta ukrán partnerének, megemlítve, hogy a magyar kisebbségnek az eleve nehéz és küzdelmes hétköznapok mellett a háború terhét, jogaik gyakorlásának korlátozását, valamint a belső migráció következményeit is el kell szenvedniük. Egyértelműsítette, a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozás erőt ad, a Kárpátalján élők hitükbe és magyarságukba kapaszkodnak.
Az anyanyelv szabad használata nemcsak egy őshonos nemzeti kisebbség túlélésének feltétele, hanem a legelemibb európai emberi jogi normák egyike
– fogalmazott Novák Katalin, megjegyezve, amikor ez megkérdőjeleződik, azt az anyaország vezetői nem hagyhatják szó nélkül.
Az államfő a tárgyalások eredményéről azt mondta, óvatosan kell mérleget vonni, bár azt jó jelnek lehet értékelni, hogy azóta többször is beszélt az ukrán elnökkel. Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy a kijevi megbeszélések után Zelenszkij elnök másodszor is elment Beregszászra, ahol érdemben meghallgatta a helyi magyar szervezetek vezetőit. „Érdemi előrelépésről erősítettek meg a kárpátaljai magyar közösség vezetői is, de hogy ez mire lesz elég, az a jövő zenéje” – hangoztatta.