Az ügyben végül 2016 júliusában a Jog és Igazságosság (PiS) kezdeményezésére többpárti különbizottságot hoztak létre annak érdekében, hogy a kormány és a neki alárendelt köztisztviselők döntéseinek szabályszerűségét és jogszerűségét is kivizsgálják, értékeljék. A bizottság a közel hároméves munka során 15 ezer vizsgálatot folytatott le, valamint több tucat állami tisztviselőt hallgatott ki.
A vizsgálatok lehangoló eredményeket tártak fel a lengyel állam 2009–2015 közötti katasztrofális állapotáról, illetve az állami intézményeket felemésztő folyamatokról.
A bizottság többek között megállapította, hogy:
• a kormányfő az ügyben teljesen figyelmen kívül hagyta az állami szervek egyértelmű jelzéseit és megállapításait;
• a miniszterelnök az Amber Gold-ügy egyetlen szakaszában sem gondoskodott a kormányzati szervek munkájának összehangolásáról, még 2012. május 24-e után sem, amikor az ABW (Belső Biztonsági Ügynökség) vezetője információkat adott át az Amber Gold tevékenységének valódi jellegéről;
• magas rangú köztisztviselők, köztük a Tusk vezette Polgári Platform prominens politikusai helytelen és etikátlan módon részt vettek az Amber Gold Grouphoz tartozó szervezetek tevékenységének hitelessé tételében;
• végül, de nem utolsósorban a gdanski adóhivatal, a gdanski ügyészség és a helyi bíróságok sem megfelelően tettek eleget a vonatkozó kötelezettségeiknek.
Mindezek ellenére Tusk a meghallgatása során – a szociális érzékenység és az önreflexió teljes hiányáról tanúbizonyságot téve – az eset kapcsán a lengyel polgárok pénzügyi befektetési kompetenciáját vette támadás alá, mondván, a pénzfelügyelet figyelmeztette az embereket, hogy az Amber Gold kockázatos befektetést jelent, majd kitért arra, hogy a lengyelek hajlamosak nagyobb kockázatot vállalni.
Az Amber Gold-ügyben végül 2022. május 30-án született meg a jogerős ítélet. Marcin Plichtára 15 év, míg a bűncselekményt vele szándékegységben megvalósító feleségére 11,5 év börtönbüntetést szabott ki a lengyel fellebbviteli bíróság. 2023-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 6500 euró kártérítést ítélt meg Catherine Plichta részére, mert a strasbourgi bírói fórum szerint a tízezreket megkárosító elkövető előzetes letartóztatása aránytalanul hosszú ideig tartott.
A kormányzat tudatos tétlensége, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás őrzésére hivatott szervek működésképtelensége mellett megvalósuló botrány azontúl, hogy beláthatatlan következményekkel járt a megtakarításaikat elveszítő polgárokra nézve, egyben a pénzügyi piac felborulását, a Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatósággal (KNF) együttműködő bankokba vetett társadalmi bizalom lerombolását eredményezte, és mindemellett a csőd szélére sodorta a lengyel állami légitársaságot is.
