Az amúgy is emelkedő német áramárak további drasztikus növekedésével kell számolni az elkövetkező években is – prognosztizálta a Junge Freiheit című német lap.
Az eredeti elképzelések szerint a jövőben az atom- és szénenergiát felváltja a nap- és szélenergiából és a vezetékes földgázból nyert energia.
A külpolitikai tényezők – az uniós szankciók, az Északi Áramlat gázvezetéket ért támadások és Ukrajna azon bejelentése, hogy 2025 után nem továbbít orosz gázt Európába – lehetetlenné tette ennek az elképzelésnek a megvalósítását.
Az alternatívát jelentő cseppfolyósított földgáz (LNG) importja pedig egyrészt drága, másrészt a behozatal sem biztosított.
Németországban van, aki ezt üdvözölte. A Junge Freiheit című napilap Mira Jäger Greenpeace-aktivistát idézte, aki szerint Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi miniszternek követnie kell Biden példáját, és leállítani a terminálok működését és a cseppfolyósított földgáz fogadását a német partoknál. Az emberek pedig évek óta az utcán követelik a kormánytól az atomenergia további használatát.
További problémát okoz, hogy a szélenergia megfelelő mennyiségének biztosítása határidőre nem lehetséges, így a szénerőművek vállalt leállítása átmeneti hiányt idéz majd elő az áramellátásban.
A gáztüzelésű erőművek sem tudják a kiesést biztosítani és építésük és üzemeltetésük nem térülne meg. A német Szövetségi Hálózati Ügynökség jelentése szerint 2045-ig mintegy 300 milliárd euróra lesz szükség a hálózat bővítéséhez. Ez az összeg a tervekben folyamatosan nő az eredetileg publikát számokhoz képest, továbbá egyes tervezési folyamatok még el sem kezdődtek.
A drágulás eddig is érzékelhető volt, 2009-hez képest tíz év alatt mintegy duplájára nőtt az áram ára, a jelenlegi évben pedig elmarad a korábban beígért támogatás, így a német családok éves szinten mintegy 120–150 euróval szegényebbek lesznek, és ez csak az a veszteség, ami az áram árának növekedéséből következik.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)
