A közvélemény elvárása világos: Európa ne küldjön katonákat Ukrajnába

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából.

Forrás: Századvég2024. 03. 21. 11:53
Ukrajna, 2024. március 21. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2024. március 21-én közreadott felvételén egy orosz BM-30 Szmercs típusú, 300 milliméteres ûrméretû, 12 vetõcsöves nehéz rakéta-sorozatvetõ tüzel Ukrajna területén, a frontvonal közelében. MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Emmanuel Macron francia elnök a néhai Philippe de Gaulle francia tengernagy és politikus állami gyászszertartásán a párizsi Invalidusok épületegyüttes díszudvarán 2024. március 20-án. Philippe de Gaulle, az egykori államfő Charles de Gaulle tábornok fia március 13-án, 102 éves korában hunyt el Párizsban. ( Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Emmanuel Macron francia elnök a néhai Philippe de Gaulle francia tengernagy és politikus állami gyászszertartásán a párizsi Invalidusok épületegyüttes díszudvarán 2024. március 20-án. Philippe de Gaulle, az egykori államfő Charles de Gaulle tábornok fia március 13-án, 102 éves korában hunyt el Párizsban. ( Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

Nincs társadalmi támogatottsága a háborús beavatkozásnak

Kiindulópontként hangsúlyoznunk kell, hogy a magyarok az orosz–ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják – írja a Századvég. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.

 

Emmanuel Macron – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy „nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját”, míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának. Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter „üdvözölte” Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen”, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök – háborúpárti megszólalásával – pusztán „nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót”, amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy „többet kell tennie” Ukrajnáért. 

Az említett kérdés közéleti jelentőségét mutatja, hogy a kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 77 százaléka hallott arról, hogy Emmanuel Macron és más uniós politikusok, valamint ukrán vezetők is Európa katonai beavatkozását sürgették az orosz–ukrán háborúba.

 

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a hazai lakosság határozottan elutasítja az ukrajnai háborús beavatkozás gondolatát. A felmérés rávilágít, hogy a magyarok 86 százaléka nem értene egyet azzal, hogy európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – olvasható a Századvég elemzésében.

 

Oroszország nem támadná meg Magyarországot és a NATO-t

A nemzetközi közbeszédben gyakran visszatérő állítás, hogy Ukrajna a katonai erőfeszítéseivel Európát védi, mivel Oroszország – Ukrajna esetleges legyőzését követően – tovább terjeszkedne a kontinensen. 

 

A közvélemény-kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet ezzel a feltételezéssel. Megállapítható, hogy 10-ből 8 megkérdezett (nyolcvan százalék) úgy látja, hogy Oroszország – Ukrajna esetleges katonai vereségét követően – valószínűleg nem támadná meg Magyarországot. Ehhez hasonlóan a magyarok 79 százaléka azt sem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t, amennyiben legyőzi Ukrajnát.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2024. március 21-én közreadott felvételén egy orosz BM-30 Szmercs típusú, 300 milliméteres űrméretű, 12 vetőcsöves nehéz rakéta-sorozatvető tüzel Ukrajna területén, a frontvonal közelében. (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.