Egy dél-koreai építőipari konszern úgy döntött, hogy 75 000 dolláros (27 millió forintos) bónuszt ajánl a dolgozóknak minden egyes megszületett baba után. Ez egyike a sok ösztönző projektnek, amivel az ország a demográfiai válsággal szeretne megküzdeni.
Ha Koreában a születési ráta alacsony marad, az ország kihal – erről beszélt a Booyoung építőipari konszern elnöke, Lee Joong Keun a múlt hónapban.
Dél-Korea teljes termékenységi rátája – a várhatóan megszülető gyermekek átlagos száma – a 2022-es 0,78-ról 2023-ra 0,72-re esett a kormány adatai szerint. Az előrejelzések szerint pedig idén ez a szám 0,68-ra csökken, ami messze elmarad az OECD szerint a nagyjából stabil népesség biztosításához szükséges 2,1-től.
Abban minden politikus egyetért, hogy valamit tenni kell, hogy megállítsák ezt a folyamatot, és ha lehet, meg is fordítsák a tendenciát.
Kevés az idő, remélem, minden kormányzati szerv rendkívüli elszántsággal közelíti meg az alacsony születési ráta problémáját – mondta Yoon Suk Yeol elnök decemberben a minisztereknek.
Az ország megmaradása a kérdés
– mondta Lee Jae-myung ellenzéki vezető, amikor januárban bejelentette pártja programját. Ez egy küszöbönálló kihívás, nem pedig a távoli jövőben kell ezzel szembenéznünk – tette hozzá.
Már érezhető a gond
A válság hatásai már érezhetőek, amikor 2022-ben először esett 500 000 alá a dél-koreai katonai személyzet száma, és közben az egyetemek és iskolák tanulóinak létszáma is folyamaosan csökkent, az óvodákat pedig idősotthonokká alakították át, mert arra volt nagyobb szükség. 2023-ban például több babakocsit adtak el Dél-Koreában házi kedvenceknek, mint csecsemőknek.
Dél-koreai közgazdászok hívták fel a figyelmet arra, hogy az ország súlyos pénzügyi kihívásokkal néz szembe, mivel a kormány kénytelen támogatni a gyorsan elöregedő népességét. A Koreai Egészségügyi és Szociális Ügyek Intézete szerint az ország bruttó hazai terméke 2050-ben 28 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 2022-ben, mivel a munkaképes korú lakosság csaknem 35 százalékkal zsugorodik a következő 25 évben.
A 65 évesek aránya 2030-ban 25,5 százalékra, 2070-re pedig 46,4 százalékra emelkedik. Az OECD szerint a 65 év feletti dél-koreaiak 40,4 százaléka már most is relatív szegénységben él, ami a legmagasabb arány a fejlett világban. Eközben arról szólnak a hírek, hogy az ország nemzeti nyugdíjpénztára előrejelzések szerint alig több mint 30 éven belül teljesen kiürül.
– Korea soha nem látott válsággal néz szembe – mondta Oh Suk Tae szöuli közgazdász. Az ország gazdasági teljesítménye hamarosan negatívba fordul, mivel népessége csökken. Komoly szociális problémák lesznek az egészségbiztosítással, az állami nyugdíjakkal, az oktatással és a katonai munkaerővel kapcsolatban.
A pénz nem minden
A kormány statisztikái szerint egy átlagos friss házaspárnak Dél-Koreában összesen 124 000 dollár adóssága van. A fiatalok az elit egyetemek és a nagyvállalatok korlátozott helyeiért, valamint a lakhatásért folytatott éles verseny közepette találják szembe magukat ekkora adóssággal.
A vállalatok ugyanakkor próbálják segíteni a fiatalokat. Többen pénzt ajánlanak fel a gyermeket vállalóknak, ami pedig úgy tűnik, hogy egészen jól működik. Például a Lotte óriáscég a kötelező szülési és apasági szabadság program 2012-es bevezetése óta a 2-t meghaladó termékenységi rátával büszkélkedhet alkalmazottai körében. A Lotte női alkalmazottai az állam által garantált három hónapos szabadságon felül két év szülési szabadságra jogosultak.
