Nyárig döntenének a kötelező katonai szolgálatról

A sorkatonaság visszaállítása egy olyan téma, amely mélyen megosztotta Európát. Van azonban egy olyan ország, ahol már nyárig pontot akarnak tenni az ügy végére.

GERMANY-BUNDESWEHR-MILITARY Reservists of the German Armed Forces practice protecting defense-critical infrastructure during a training exercise as part of the regional territorial commands at the Luetzow Barracks in Muenster, western Germany on October 24, 2023. Reservists in the territorial reserve build bridges between the Bundeswehr and society. They are responsible for central homeland security tasks. These include providing comprehensive advisory services in the case of administrative assistance and disaster relief, performing guard and security duties and also carrying out important territorial tasks in the scope of national and collective defence operations. (Photo by Ina FASSBENDER / AFP) Fotó: Europress/AFP/Ina Fassbender

Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, ha tervezői április közepéig bemutatnák a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. Az újbóli bevezetés ugyanis jogi és strukturális szempontból nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban, és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik a megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága is lenne.

De más fenntartásai is vannak a kancellárnak. 

Ha átlagosan mintegy 750 ezer férfi és nő lenne kötelezve katonai szolgálatra vagy társadalmi szolgálatra, a gazdaság súlyos munkaerőhiánnyal nézne szembe. 

Ezért azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.

Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól: Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.

Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról – és olyan részletekről, mint például betegségek –, amit ki kell tölteniük; és az első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van. Ha túl kevés a sorköteles, akkor Svédországban is bevezethetik kötelező sorkatonaságot. Ennek átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.

Borítókép: A német fegyveres erők tartalékosai gyakorlatoznak (Fotó: AFP/Ina Fassbender)